Lassan nincs könyves fesztivál eső nélkül – gondolhatnánk –, tavaly a Könyvhéten és a vele párhuzamosan folyó Margón is leszakadt az ég, lapunk most is esős napon, pénteken járt a Margitszigeten. Szerencsére a Margó Irodalmi Fesztivál szervezői számoltak a rossz idővel, a Kristály Színtér volt a tavaszi esemény bázisa, a környéken lévő Nagyszínpadról csak három előadást kellett későbbre tenni és beltérben megrendezni.
Minden nehezítő tényező ellenére idén is sokan voltak az eseményen. Lugosi Viktória Akit itt felejtettek című új könyvének bemutatójára például nagyon vegyes közönség gyűlt össze, egyetemistakorú fiataloktól a már lassan mozgó idősekig minden generáció képviseltette magát. Ami nem is olyan különös, hiszen Lugosi Viktória művében is több korosztály jelenik meg. Az Akit itt felejtettek elsősorban egy apa története, aki a II. világháború idején elárvult zsidó kisgyerekként kerül egy deszki intézménybe.
Az íróval beszélgető Veiszer Alinda kifejtette, bár a regény alapvetően az apa-lány viszony köré épül, egyáltalán nem elhanyagolható, hogy Lugosi Viktória a kevesek által ismert deszki gyermekfalu történetét is feldolgozza. Deszk egy Szeged környéki település, ahol az egykori Gerliczy-kastélyban zsidó árvaházat rendeztek be, amelynek a háború után az volt a küldetése, hogy a szüleiket elvesztő gyerekeket rehabilitálja, és felkészítse őket arra, hogy új életet kezdjenek Izraelben. A cionista szervezet intézményéből sokan kerültek az új hazába, de voltak, akik maradtak.
– Mondhatni, rátaláltam a deszki történetre – mesélte Lugosi Viktória. – Mindenféle apró kis nyomot kerestem, beszéltem emberekkel, akadtam túlélőkre Izraelben is. A Deszken lévő gyerekeket cionista szellemben tanították és rengeteg programot szerveztek nekik, a visszaemlékezések alapján hihetetlen jó hangulat uralkodott, de a cél az volt, hogy majd Izraelben éljék tovább az életüket. Ez az út (a viszontagságos idők miatt) volt, akinek egy nap volt, és volt, akinek két év. – Az Akit itt felejtettek izgalmas lélektani állapotot mutat be: a gyerekek közül mindenki el akar menni, még az is, akinek vannak élő rokonai Magyarországon. Azok, akik mégis maradni kényszerültek, szinte egész életükben az utazásra készültek.
A Lugosi Viktória által megálmodott apakarakter Magyarországon maradt, személyét már a halál küszöbén álló nárcisztikus, egoista, birtokló idős emberként ismerjük meg, akinek családtagjai különböző stratégiák segítségével próbálják őt kezelni. Lugosi Viktória regényének több olvasata van, de mindenképp fontos, hogy egy olyan traumatizált generációt mutat be, amelynek tagjait a hallgatás jellemzi, ez a korosztály alig beszél múltjáról – a szerzőt ez a lappangó titok érdekli.
Az esős idő miatt péntek este kilenckor mutatták be Háy János Szerelmes, istenes, okosos – Háy-kódex című kötetét, amely leginkább irodalmi fricskának nevezhető. – Én nem jártam magyar szakra, esztétikán végeztem, ennek ellenére még mindig írok – humorizált a szerző legújabb verseskötete kapcsán. – De aki magyar szakos volt, az emlékezhet a Régi Magyar Költők Tára című sorozatra. Ezekben az állati vastag kötetekben olyan költők vannak, akiket senki sem ismer, hiszen akiket ismerünk, azokat nem gyűjteménybe rakják, hanem önállóan adják ki. Engem mindig is izgatott ez a hatalmas versanyag, ami megközelíthetetlen egy laikus számára, mivel távol áll a jelenkortól mind nyelvileg, mind gondolatilag. – Háy János voltaképp arra vállalkozott, hogy az említett verseket újraírja.
A Háy-kódexet eredetileg nem egyedül tervezte a szerző, az újraírásba be akarta vonni Térey Jánost és Kemény Istvánt is – Mindez sajnos nem valósult meg, mert Jancsi sajnos meghalt, mire pedig Kemény döntést hoz, addigra meg én halok meg. Így maradtam egyedül – mesélte Háy János. Komolyra fordítva a szót a szerző úgy fogalmazott: érdekelte a versek átmenetisége, ahogy a világhoz való szellemi viszonyulást igyekeznek megőrizni az anyagival szemben. Innen nézve tökéletesen hasonló problémákat vetnek föl ezek a költemények, olyanokat, amelyek ma is izgatnak bennünket. – A mai világ arra ösztönöz minket, hogy fogyasztókká legyünk. Úgy éreztem, ezen a nyelven keresztül másként tudok erről a problémáról szólni – mondta. A szerzővel beszélgető Valuska László kiemelte a mű eredetiségét és megjegyezte: Háy Jánosnak sikerült őt meglepnie ezzel a kötettel.
Könyvuralom a Kristályban
Május 11. és 13. között a Bookline támogatásával valósult meg az idei Margó Irodalmi Fesztivál. A tavaszi esemény helyszíne a margitszigeti Kristály Színtér volt. A fesztiválon többek között Agócs Írisz, André Ferenc, Dezső András, Ferber Katalin, Gál Ferenc, Grecsó Krisztián, Háy János, Hetényi Zsuzsa, Kemény Zsófi, Kerékgyártó István, Kiss Judit Ágnes, Lugosi Viktória, Rakovszky Zsuzsa, Szendi Nóra, Tompa Andrea, Török András, Turi Tímea, Vida Gábor, Závada Péter új köteteit ismerhette meg a néző, a beszélgetések után dedikálásra volt lehetőség. A fesztivál külföldi vendége volt Bechroz Boochiani és Thomas Erikson. Mindezek mellett tematikus sétákkal és zenei programokkal készültek a szervezők, Simon Márton és Színész Bob M3T4M4T1K4 + 1R0D4L0M című verses, slam- és rapestje várta a nézőket, és a fesztiválon debütált az Aj Vej-vejjel készült exkluzív riportfilm is, melyet a Margó stábja jegyez.
