„Tizenegynéhány ilyen munkaállomás van az irányításon, fent Budapesten, ahol a 104-es felvevőknek kellene ülni, három ül ott” – mondta Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének alelnöke az RTL Híradónak. Szerinte kevés a mentős és sok a feladat, ezért gyakran okoz gondot a kocsihiány is. Úgy véli, nem csak a mentésirányítók munkáján kellene szerinte változtatni.
„Soha nem láthattuk még, hogy egy vezető a mentőszolgálat részéről előállt volna és azt mondta volna, hát igen, hibáztunk, a rendszerben van esetleg hiba. Ez soha nem kerülhet szóba, mindig egy dolgozóban találják meg a hibát. Már ez is egy probléma”
– vélekedett.
Az utóbbi hetekben több olyan eset is nyilvánosságra került, ami kételyeket ébreszthet a mentőszolgálat működtetésével kapcsolatban. Legutóbb Gálvölgyi János családja fordult a nyilvánossághoz, miután hozzátartozói hiába hívtak mentőt a nehezen lélegző és félrebeszélő színészhez, a segítség nem jött. Sőt fél óra múlva, amikor újra telefonáltak, kiderült, hogy még el sem indult a kocsi. Végül a 74 éves színészt a gyerekei vitték kórházba. Gálvölgyi János – a család legutóbbi közleménye szerint – stabil, de súlyos állapotban van. Az RTL Híradó úgy tudja, jól reagál a kezelésekre, de nincs túl a közvetlen életveszélyen.
Pintér Sándor vizsgálatot rendelt el
Mint a Népszava elsőként megírta, bár az Országos Mentőszolgálat egy mentésirányító elmarasztalásával máris befejezte a „Gálvölgyi-ügy” kivizsgálását, Samu Attila, a Belügyminisztérium sajtófőnöke lapunkat arról tájékoztatta: Pintér Sándor belügyminiszter időszerűnek látott egy vizsgálatot a mentőszolgálatnál. Arra kérte fel tárcája belső ellenőrzési főosztályát, hogy visszamenőleg is nézzék át a központi mentő irányító csoporthoz érkező hívások esetlapjait, és foglaljanak állást, indokolt-e a mentésirányítók továbbképzése, érzékenyítése.
Az eset kapcsán az OMSZ pénteken ismertette saját vizsgálatának eredményét, azt írva, hogy az Országos Mentőszolgálat minden részletre kiterjedő vizsgálatot folytatott. Így elemezték a telefonbeszélgetések hanganyagait, a számítógépes rendszerekben rögzített egyéb adatokat, a szabad mentőkapacitást, valamint meghallgatták az akkor szolgálatot teljesítő mentődolgozókat is. Mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy a segélyhívást fogadó mentésirányító rosszul döntött, amikor a bejelentőtől kapott információk alapján az esetet nem az életveszélyes kategóriába („P1 riasztás”) sorolta. Emiatt nem indították el azonnal a rendelkezésre álló és riasztható rohamkocsit.
A közlemény szerint ugyan a közvetlen életveszély „az elhangzott tünetek alapján nem volt egyértelműen megállapítható, de kétséges esetben a betegbiztonság érdekében mindig a súlyosabb lehetőséget kell irányadónak tekinteni. Fentieket alátámasztja az is, hogy a beteg állapota a későbbiekben tovább romlott és jelenleg is intenzív osztályos kezelésre szorul. A felelősség megállapítása elmarasztalást vont maga után, a mentésirányítók munkájának szakmai támogatását az Országos Mentőszolgálat tovább erősíti.”
Gálvölgyi-ügy: Pintér Sándor vizsgálatot rendelt el a mentőknélNyomozást indított a rendőrség, miért nem ért ki időben a mentő Gálvölgyi Jánoshoz Elismerte az OMSZ, hogy hibázott a mentésirányító, amikor befutott Gálvölgyi János rosszullétéről a hívás