A reggeli napindítás sokak számára kihagyhatatlan része az első reggeli kávé, tea vagy épp kakaó. De valószínűleg kevesek fejében fordul meg a kortyolgatás közben, hogy vajon megfelelő bért kaptak-e a munkások, akik termesztették, leszedték, válogatták, csomagolták? A méltányos kereskedelem rendszerében azonban mindenki tisztességes bért kap. A Fair trade - melynek világnapja május 14. - ugyanis egy jórészt kereskedelmi alapokon nyugvó szociális és egyben környezetvédelmi kezdeményezés, ahol a kereskedelmi kapcsolatok átláthatók, visszakövethetők. Azok a termékek, melyeket a fair trade megjelöléssel látnak el, megfelelnek a Fairtrade Fundation szigorú szabályainak. Így ha ilyen terméket vásárolunk, biztosak lehetünk benne, hogy az egészségre nem ártalmas munkafeltételek mellett készült, a dolgozókat rendesen megfizették az elkészített termékekért, és munkahelyük működésével kapcsolatban döntési jogosultsággal is rendelkeztek, illetve gyermekmunkást nem alkalmaztak készítésük során. Továbbá garantált a termékek jó minősége is, melyet sokszor kézi munkával állítanak elő, odafigyelve arra is, hogy kevésbé szennyezzék a környezetet.
Ez a tisztességes kereskedelem lehetővé teszi a fejlődő országok kistermelői és gazdaságai számára, hogy áruikat közvetlenül az európai piacon adják el úgy, hogy közben nem hagyják el otthonaikat, hanem termeléskiesés nélkül folytathatják hagyományos életmódjukat. A fair trade támogatja a hátrányos helyzetű termelőket. Különös hangsúlyt fektet a női munkavállalók, női vállalkozók által megvalósított projektek és vállalkozások fejlesztésére, támogatására, javítva azok fejlődési esélyeit.
A fair trade-modellben igazolt felvásárlóknak és kereskedőknek meg kell fizetniük a fair trade-felárat azokért a termékekért, amelyeket fair trade-szövetkezetektől vásárolnak. Ezek kistermelők szervezetei. A felvásárlóknak tehát meg kell fizetniük a minimum árat vagy a piaci árat, attól függően, melyik magasabb, plusz a fair trade-prémiumot. Ez védi a termelőket a változékony piaci viszonyoktól, a többlet pedig lehetőséget ad a közösségük, környezetük fejlesztésére. A pénzből utakat, iskolákat építhetnek.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a fair trade-ből származó haszon függ a termékektől és a régióktól: több vizsgálatból is kiderült, hogy a kávétermesztők például egyértelműen jótékonyan részesültek a hatásaiból, ugyanakkor más tanulmányok kérdéseket vetettek fel a hosszú távú hatásokkal kapcsolatban. Az egyik hátrány, ami felmerül, hogy mégha a termelők ragaszkodnak is a fair trade elvekhez, nem biztos, hogy találnak olyan kereskedőt, aki átveszi tőlük az árut - felárral. A másik probléma, hogy nem biztos, hogy a fair trade címkével ellátott termékeket jobban veszik a felvásárlók. Például az így termesztett teának csak a 6 százalékát adták el, miközben a banán esetében ez az arány kétharmad volt. Ugyanakkor az eladások nőnek: banáné 114 százalékkal nőtt 2011-2021 között. Azután, hogy bizonyos élelmiszeráruház-láncok áttértek a fair trade-teák vásárlására, a helyi felvásárlások kétszeresére nőttek.
A fair trade szisztéma azonban felvet egy problémát, növelheti a momokulturákat, a csak egy haszonnövény termesztésére hasznosított területeket, ami káros a környezetre. Hosszútávú pénzügyi fenntarthatóság azonban nem érhető el környezeti fenntarthatóság nélkül. A Fairtrade International Németországban 1997-ben bejegyzett nonprofit szervezet szerint a mezőgazdsági termelőket érintik leginkább a klímaváltozás káros hatásai.
A fair trade nem tökéletes rendszer, de 2021-es adatok szerint 1,7 millió farmer és dolgozó vett benne részt 72 országban és területen, és 35 ezer terméket láttak el címkével. Igaz, ez azonban az 570 millió kisgazdának csak kevesebb, mint egy százalékát jelenti világszerte.
