Románia;háború;fasizmus;

Több mint tízezren tüntettek vasárnap Bukarestben, a szélsőjobb támogatottsága ennél jóval nagyobb

- Lopakodó fasizmus a szomszédban

A világjárvány parlamentbe röpítette a neofasiszta Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), az ukrajnai háború pedig csúcsra járatta népszerűségét. A mindenkori fasizmus árnya Európára vetül.

„Megvédjük a gyerekeket, harcolunk az ország javaiért, nem akarjuk eladni a vállalatokat idegeneknek. Azért harcolunk, hogy meggátoljuk ezeket a nemzetellenes projekteket. (...) Nem adjuk el a hazánkat, ez az üzenetünk”. Az ismerősen csengő mondatok vasárnap hangzottak el Bukarestben, azon a több mint tízezres kormányellenes tüntetésen, amelyet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szervezett. A két világháború közötti legionarizmusnak nevezett román fasizmus örökségét nyíltan felvállaló szélsőjobboldali alakulat elnöke, a román fociválogatott ultráinak egykori vezetőjéből pártelnökké avanzsált George Simion parlamenti képviselő szerdára újabb tüntetésre hívta híveit.

Amint Simion fentebb idézett mondatai, illetve a párt programja és retorikája igazolja, „az eszme” is alakult a korral együtt, az egykori vallási maszlagba burkolt ideológia igen mélyen merített a Ceausescu nevével fémjelzett kommunista diktatúra és rettegett titkosszolgálata, a Securitate örökségéből is, ugyanakkor a mai nemzetközi szélsőjobb mozgalmak zászlósprojektjeiből is. A „nem adjuk el az országot” a rendszerváltást követő években a Securitate utód szolgálatok által mozgatott akkori szélsőjobb nacionalista pártok kedvenc jelszava volt, mostani felélesztése azt a régen megfogalmazott gyanút erősíti, hogy a 2020. decemberében berobbant AUR (a semmiből érkezve 9,3 százalékkal jutott be negyedik erőként a parlamentbe) színrelépése komoly segítséget kapott és kap mindmáig bizonyos szolgálatoktól.

Az AUR fémjelezte román szélsőjobb összességében globalizmus és Európai Unió ellenes, homofób és xenofób, soviniszta, aktuális legfőbb ellensége konjunkturális, de Brüsszel, a „genderelmélet”, a hagyományos család és a kereszténység „ellenségei”, a magyarok, a román kisebbség jogait korlátozó ukránok, Amerika és általában „a kereszténységtől távolodó hanyatló nyugat”, a bevándorlók, a Covid elleni oltást kifejlesztők és szorgalmazók stb, mind ott sorjáznak az aranyos párt (az alakulat rövidített neve, az aur, aranyat jelent) étlapján.

Mindeközben az AUR mégis alapvetően különbözik a nyugati szélsőjobbtól: akárcsak történelmi elődjei, a Szent Mihály Arkangyal Légiója, majd a Vasgárda, szorosan összefonódik az ortodox egyházzal, üzenetét kezdettől vallási köntösbe öltözteti. A nyugat-európai neofasiszta mozgalmak – akárcsak az olasz fasizmus és német nácizmus – világiak, sőt a románhoz hasonlítható mértékű összefonódás a vallással és az egyházakkal még az egykori vasfüggöny mögötti országokra sem jellemző.

Kivétel azonban e téren is akad, a Vlagyimir Putyin elnök által is felkarolt ideológia meglepően hasonlít arra, amit az AUR is hirdet és képvisel. Ha összehasonlítjuk a Moszkvában kormányzó elnöki párt, az elvileg centrista konzervatív Egységes Oroszország és az AUR ideológiáját, lényegi különbséget nem is találunk, az azonosság pedig messze túlmutat az ortodox vallási alapon. Innen szemlélve nem is különösebben meglepő, hogy a román párt gyakorlatilag szószerint felmondja Moszkva érveit az Ukrajna elleni teljeskörű invázió igazolására, az egyetlen román parlamenti alakulat, amely nem támogatja Ukrajna megsegítését, amerikai machinációt lát és hirdet a háború hátterében, minden Ukrajnának nyújtott segítséget az 500 ezres lélekszámú ukrajnai román kisebbség jogainak biztosításától, az ukrán nyelv- és oktatási törvény hatályon kívül helyezésétől tenne függővé.

Kezdetben az AUR a Covid megfékezése elleni intézkedések, majd az oltásellenesség farvizén ugrott 20 százalék fölé, a pandémia enyhülésével vissza is esett 11 százalékra. Most újra szárnyal, márciusi 19,1 százalékos támogatottságával a harmadik legnagyobb párt Romániában. A legijesztőbb nem is a jelenlegi eredménye, hanem az, hogy alig-alig marad el a 20,1 százalékon mért kormányzó Nemzeti Liberális Párttól (PNL), egyben az egyetlen román alakulat, amely tavaly november óta növelni tudta támogatottságát, miközben minden más párt potenciális szavazókat veszített.

Az utóbb hetek azt a korábban megfogalmazódott gyanút is igazolták, miszerint a román neofasiszták színrelépése és szárnyalása nem független a Kremltől, az AUR mögött minden bizonnyal nem csak a Securitate szellemiségét őrzők állnak, hanem az orosz szolgálatok is. Március végén Anatol Șalaru volt moldovai védelmi miniszter azt állította, hogy George Simion 12 évvel ezelőtt találkozott az orosz titkosszolgálat, az FSZB egyik vezetőjével. Ezt az információt április elején Olekszandr Szkipalszki altábornagy, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának vezetője és az SZBU, az ukrán titkosszolgálat korábbi első elnökhelyettese is megerősítette. Szkipalszki szavait erősíti, hogy Janukovics elnöksége idején a románok lakta Csernyivici régióban dolgozott, van rálátása az orosz szolgálatok románok körében végzett munkájára.

Simion mellett az AUR másik „arca” Diana Sosoaca szenátor volt. A botrányhős jogászt azonban kizárta a párt, így ő még szabadabban hirdeti annak eszméit. Sosoaca nyíltan kiáll Oroszország mellett, követeli nemcsak Moldova egyesülését Romániával, hanem a románok lakta ukrajnai területek „visszacsatolását” is. Rendszerint bejár az orosz nagykövetségre, részt vesz annak rendezvényein, múlt héten is a bukaresti orosz nagykövet mellett ünnepelte a május 9-i, előrehozott Győzelem napját.

Román pártok népszerűsége

A március elején nyilvánosságra hozott utolsó, az INSCOP Research által végzett felmérés szerint az AUR az egyetlen párt , amely növelni tudta támogatottságát december óta. Új párt nem jutna be a parlamentbe, ha most rendeznének választásokat.

A pártrangsor a következő:

PSD (szociáldemokrata, a nagykoalíció tagja) - 30,4%

PNL (konzervatív liberális, a nagykoalíció tagja)- 21,6%

AUR - 19,1%

USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség, progresszív, liberális)- 10,9%

RMDSZ (a nagykoalíció tagja) - 4,3%,

Pro Románia (Victor Ponta szociáldemokrata volt pártelnök formációja) - 3%

PMP (Népi Mozgalom Pártja, Traian Basescu államfő populista jobboldali alakulata)- 2,9%.

Zöld Párt - 2,7 %

SOS – (Diana Sosoaca új szélsőjobb pártja) – 0,9%

Ezt állapította meg jelentésében az ECFR, amely szerint ezek a dilemmák kihívást jelentenek a nyitottság és sokszínűség iránti európai elkötelezettségére nézve.