Szintet lépett végre a magyar oktatásügy. Vandál iskolakerülők „gyerekeket bántotok!” rigmussal billentették ki a nyugalmukból a békésen könnygázt fújdogáló rohamsisakosokat a Karmelitánál. Szem nem maradt szárazon. A megszeppent rendvédelem tonfával védte magát a tanulásban akadályozott diáksereg éles szavaitól és szúrós pillantásaitól, majd a leghangosabbakat logaritmikus célzattal kiemelte, mint a gyök kettőt. Pintér pedellus elégedetten suhintott a levegőbe a körmösökre rendszeresített másfél méteres vonalzójával. A várszínházi attak óta keresem a Fidesz 2010-2072-es kormányprogramját, hogy a közoktatási fejezetben elolvassam a vonatkozó biokémiai fejezetet: hatékony diáktömegkezelés orto-klórbenzilidén-malonitrillel (vagy hasonló gázzal) pápalátogatás után három nappal.
Régen hiányoltam ennyire Ferenc pápát!
Szép szavak, fontos intelmek, még ha sorok között is. Hiszen Péter trónjáról nem lehet csak a hívőknek beszélni, elszidva mindennek a kommunistákat, teszem azt. Ott illik észrevenni a római katolikus lókötőket is, és a hitetlen jóembereket sőt. Ám alighogy kitette a lábát az egyházfő, miután megkapta Novák Katalin sajtosstangliját és a lehetőséget a „Család az család”-dal történő bizarr fotózkodásra, megint ledőlt a békepárti, áldott és emelkedett Magyarország nimbusza. Igazán megtekinthette volna a pici fehér pápajáratból, távolodván a Karmelitától, amint a nemzeti-keresztény kurzus egy magányos áhítat és egy fizetett Instaposzt-reklám között magyar diákokat rángat be a kordon mögé egy kis gyorskötözésre, tanító célzattal. Vagy nem is: igazából a legjobb az volna, ha a Szentatya beköltözne a Várba, kormányülésekre járna, és az egyik estét hol Filemon Mihály polgármesternél tölthetné, a nevetős szmájlival negatív lombkorona-ösvényt csúfoló renitens közmunkás megvesszőzése tárgyában, a másikon Semjén Zsolttal beszélgetne az éjféli előtti törvénykezés hatásáról a párbeszédre és a magashegyi szarvaslövészetre. De így, teljesen elpápátlanodva nincsen béke, nincsen nyugalom. Bármikor összezavarodhatnak a jobboldali megmondóemberek, hogy aztán kijelentsék, „Ferenc pápa keresztényellenes magatartást tanúsít, amivel rendkívül súlyos kárt okoz a keresztény világnak”. Vagy kevésbé cizelláltan „demens vénember” legyen megint, „aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember”.
S ha már gazember, akkor (Fritz Tamás szíves korabeli észlelése alapján) egy másik jótevő, Soros György. Őt idézte meg ismét Orbán Viktor kultikus szeánsza a konzervatív világtalálkozón, ahol ezen kívül a világon semmi más sem történt. Egy színházban nem volna baj, ha az Ördögökben Sztavrogin estéről estére hűen követné Dosztojevszkij mondatait, és mindig feltárulna a rögeszmékben rejlő pusztulás bugyra.
De hogy a politikában egy nagy merev állókép legyen a kormányzás, az több mint furcsa.
Az egészségügyben lassan saját kórház kell egy beszámítható időponthoz, az oktatásból elverik, akinek véleménye van, és ezermilliárdok dekkolnak Brüsszelben, mert a kormány nehezen tudja levenni a fejéről a nejlonharisnyát (és a kamatok is brutálisan ketyegnek, mert a jogos juss helyett a piacról kell finanszírozni az országot, még inkább.)
De mi nem vagyunk ily földhözragadtak! Mit nekünk kórház, mit nekünk iskola, ha a gonosztevőktől, vagyis a haladó liberálisoktól (mindközönségesen: pomogácsoktól) nem sikerül megóvni Magyarországot. Első a háború! Nyergelj, tárazz, kapjál lóra! A győzelem egyébként nem nagy ügy, annyi az egész, hogy választás előtt jól láthatóan fel kell írni a zászlóra: No migration, no gender, no war! – adta ki a jelszót világnyelven minden idők miniszterelnöke. Mintegy azt állítva, hogy ha ő nem lenne, akkor szír eladó adná a parizert az iraki pék által kelesztett kiflinkbe, amit aztán adhatnánk a kislányunk (aki tegnap még Krisztiánó volt) félrehúzott burkája alá. De mindegy is, mert bármikor lebombázhat bennünket Oroszország, mert még mindig nem Trump az elnök. A pokoltüzes kataklizma pipafüst ahhoz képest, ami akkor fenyegetné a magyart, ha nem volna neki külön bejáratú Harci Megváltója – ez a nagy helyzet. Tudni akartátok, tudjátok.
A különleges jogrendű próbakormányzás közben suttog-buttog, titkolózik. Nem árulja el például, miért fizeti a legtöbbet az orosz gázért.
Választást nyer rezsicsökkentéssel, de nem mondja meg, hogy szegény, szerencsétlen választónak mennyivel kerül többe az ún. olcsóbb energia. Az alvilágban nem tudna két egymást követő éjszaka ugyanabban az ágyban aludni egy ekkora kamugép. Nem árulják el azt sem, a lélegeztetőgépek több tízmilliárdos beszerzésén ki és mennyit keresett végül. Oké, nagy volt a kapkodás, emberéletekkel nem fillérezünk, de a saját zsebek tömésére mégis volt idő? Olyan ez a kormány, mint az egyszeri utazási iroda, ami zsákbamacska-utakat árul. Megnéztem, és döbbenet: van ilyen! Befizeted, gépre szállsz, és vagy anyázol a végén, hogy mekkora hülye voltál, vagy nem. Vagy kibírhatatlan utastársakkal zötyögsz a részeg pilóta miatt, hogy eljuss a Türkménbasi szobrához, vagy szerencsés esetben odamész, ahol a madár sem jár. De hát te akartad, te fizettél be olyan útra, aminek az úti célja menet közben se derül ki, és a landolás talán túlél téged is. Az apróbetűs részben tuti benne volt. Hja, hogy a könnygáztól homályos a tekinteted? Sebaj, a 2024-es szemészeti időpont nem fut el. Helyileg ott lesz a „liberális progresszív biológiai vírus” (via Orbán) ellenszerén dolgozó fideszes orvos-politikusok laboratóriuma mellett, akik immár kamarai tagság nélkül mentik meg a magyarságot. Persze, ha megint erre jár a pápa, akkor sztornó a biológiai fegyverkezés elleni fegyverkezés, úgy tíz percre.
