- Fedőneves igazságügyi csomag

Megszavazta szerdán a T. Ház az Európai Bizottság (EB) által elvárt „igazságügyi reform”-csomagot, amely a kormánypártoktól már megszokott jogalkotási trükk segítségével került a képviselők elé. Az új törvénycsomagot, mely jelentősen bővíti az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreit, a bírói tanács örömmel fogadta, mert az általuk kért változtatások zömét tartalmazza – mondta lapunknak Vasvári Csaba. Az OBT szóvivője nem kívánta kommentálni a javaslat elfogadásának körülményeit.

A „vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról” fedőnevet viselő, kétharmados támogatást igénylő csomag a múlt héten egyik pillanatról a másikra került be módosító javaslatként a törvényalkotási bizottság előtt lévő, zárószavazásra váró, a vagyonnyilatkozatokról szóló törvényjavaslatba. Nem véletlenül nevezte közös közleményében három civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság házszabály-ellenesnek az eljárást, mondván: annak ellenére, hogy az EB elvárja a széles körű egyeztetést a törvényjavaslatokról, a kormány megtalálta a módját, hogy megkerülje a nyilvános vitát. Ismert, januárban az igazságügyi tárca a honlapján társadalmi egyeztetésre bocsátotta az igazságügyi csomag tervezetét, amelyet számos szervezet, így az OBT is megtárgyalt, és több változtatásra is javaslatot tettek. A tárca eredetileg márciusra ígérte, hogy a csomagot a parlament elé viszi, de ebből nem lett semmi. Így aztán sokakat meglepett, amikor a múlt héten, fedőnév alatt, kormánypárti képviselők beadták a januárihoz képest számos ponton módosított javaslatot.

A most elfogadott csomag legfontosabb pozitívuma, hogy a törvény hatályba lépésétől, vagyis június 1-től hatékonyabb kontrollt lehetővé tevő jogköröket biztosít a bírák által választott OBT-nek. A 15 tagú bírói tanács önálló jogi személyiséget és saját költségvetést kap. Ahogy arra a három szervezet is felhívta a figyelmet, az OBT ezentúl minden igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslatot véleményezhet, bővülnek a jogorvoslati lehetőségei, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének pedig kötelező lesz indokolnia azon döntéseit, amelyeknél az OBT-nek egyetértési joga van. Nagyon fontos változás, hogy a jövőben az OBH és a Kúria elnöki posztjaira csak olyan személyeket választhat a parlament, akiket az OBT – személyes meghallgatás után – alkalmasnak tart. Az új rendelkezések szerint sem az OBH, sem a Kúria elnöke nem választható újra. (Az új szabályoknak – ötéves bírói jogviszony és kétéves kúria tapasztalat – a Kúria mai elnöke, Varga Zs. András nem is felelne meg.) Az OBT a jövőben korlátlan iratbetekintési joggal bír majd, így nem fordulhat elő, hogy az OBH elnöke által titkosított – például a Fővárosi Törvényszék elnökének a Schadl Györggyel való találkozását vizsgáló – dokumentumokat a tanács ne ismerhesse meg. A három civil szervezet negatívumként említi, s Vasvári Csaba OBT-szóvivő is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az elfogadott csomag nem zárja ki az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők OBT-taggá választását. Ahogy azt sem, hogy az OBT elnöki posztját a tanács egyetlen delegált – tehát nem bírák által választott – tagja, a Kúria elnöke tölthesse be.

Jó hír, hogy közhatalmi szervek (állami hivatalok) a jövőben nem fordulhatnak alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz (AB) – népszavazási ügyekben sem. Megszűnik az a lehetőség is, hogy AB azon tagjai, akik ezt kérik – mandátumuk lejárta, megszakítása után – rendes bíróként, pályáztatás nélkül a Kúriára „ejtőernyőzhessenek” (Varga Zs. is így került a Kúriára). Azok a mai alkotmánybírák, akiket az államfő már korábban kinevezett rendes bírónak, AB-tagságuk megszűnése után valamely ítélőtáblára kerülhetnek. Az elfogadott csomag elhárítja az akadályokat az elől is, hogy a magyar bírák úgynevezett előzetes döntéshozatali kérelemmel forduljanak az Európai Unió Bíróságához (EUB), bár egy korábbi kúriai precedens alapján a bírák továbbra is tarthatnak attól, hogy ha kényes témában tesznek fel kérdést az EUB-nak.