Erre utal az a törvénymódosítási javaslat, amelyet az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának előzetes javaslataira támaszkodva terjesztett társadalmi vitára a Belügyminisztérium. Az anyagból kiderül: a 2024. január 1-je előtt engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb, s az első vízzáró réteget nem érintő háztartási és mezőgazdasági öntözési célú kutakat teljeskörűen mentesítenék az engedélyezési kötelezettség alól, és jogszerűen létesítettnek minősítenék azokat. Indoklásuk szerint a kormány több alkalommal megkísérelte e kutak összeírását, azonban azok százezres nagyságrendje miatt ezt a feladatot nem tudták végrehajtani.
Az sem vezetett eredményre, hogy az illegálisan fúrt kutakat az év végéig szankciók nélkül bejelenthették s így bírság kiszabása nélkül tovább működtethették volna a tulajdonosok. A korábbi intézkedések szerint aki ezt 2023 év végéig nem tette volna meg, akár egymillió forintos bírsággal kellett volna szembenézzen. Többen ugyan emiatt elindították a bejelentési eljárást, ám később arra panaszkodtak, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentációs költségek olykor több százezer forintot is elértek. Mint megírtuk, a gazdák „panaszait” meghallgatva Nagy István agrárminiszter nemrég bejelentette, eltörlik a szankciókat: ez az ígéret jelent meg most a törvénymódosítási javaslatban.
A tervezetben egyébként a fentiek mellett az is szerepel, hogy a vízbázisok védelme, a vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a kormány egy vízkészlet-védelmi országtérkép elkészítését is megszabja, amelyben elhatárolják majd az ivóvizet biztosító karsztképződményeket és az ivóvízbázist védő területeket az egyéb övezetektől. Arra azonban a javaslatban nem tértek ki, hogy aki ezen területeken belül fúrta volna annak idején a kútját, vagy épp tervezi azt megtenni még az év végéig rendelkezésére álló „mentesítő” hónapokban, az később esetleg milyen szankciókkal szembesül. Ugyancsak homályos a javaslatban a „háztartási vízigényt kielégítő kút” meghatározása: eszerint ilyennek tekinthető az a kút, amelyből nem használnak fel többet évi 500 köbméternél ivóvíz-ellátásra vagy a háztartásában felmerülő vízszükséglet kielégítésére, de a javaslat szerint mezőgazdasági öntözési célra is ugyanilyen feltételekkel lehet igénybe venni a talajvizeket.
Korábban környezetvédők már figyelmeztettek: az engedélyek nélkül, olykor házi „buhera” módszerekkel létesített fúrt kutak nemcsak az ivóvízbázist veszélyeztetik, de az egyre súlyosbodó aszályok miatt felelőtlenség lazítani a vízjogi törvényen. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint lehetetlen lesz ellenőrizni, hogy mindenki betartja el az évi 500 köbméternyi vízkivételi limitet, különösen azon alföldi mezőgazdasági termelők esetében, akik már ma is ennek többszörösét használják el öntözésre.
A Belügyminisztérium egyébként túl sok időt nem hagyott társadalmi vitára: a május 2-án keltezett módosító javaslatokhoz mindössze egy hétig, május 10-ig várják az állampolgári észrevételeket.
