Az osztrák lap szerint Ferenc pápa vendéglátója, Orbán Viktor valószínűleg vegyes érzésekkel várja a látogatást. Minden alkalommal, amikor találkoznak, jól láthatóvá válik a szakadék, amely elválasztja őket. A keresztény hit következményeiről alkotott elképzeléseik keményen ütköznek, legutóbb másfél évvel ezelőtt a Vatikánban találkoztak.
Amíg a Vatikán nem nyilatkozott arról, hogy milyen témákról tárgyaltak, addig Orbán Viktor sajtófönöke, Havasi Bertalan konkrétan fogalmazott, a miniszterelnök átadta a pápának IV Béla király IV. Incének írt levelét 1250-ből. Ebben a király a tatárok közelgő inváziójára figyelmeztetett, és Európa egységére szólított fel. A levelet figyelmen kívül hagyták. Harmincöt évvel később Magyarország nagy véráldozattal verte vissza a tatárokat. Maga Orbán Viktor még elérzékenyültebb lett: „Arra kértem Ferenc pápát, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot” - írta a Facebookon az audiencia után.
A pápa ugyanebben a témában egészen más hangot ütött meg a magyar püspökök előtt: a kulturális, etnikai, politikai és vallási különbségekkel szemben - mondta - kétféle magatartás létezik: „Vagy bezárkózunk az úgynevezett identitásunk merev védelmében, vagy megnyitjuk magunkat a Másikkal való találkozásra, és együtt ápoljuk a testvéri társadalom álmát” – emlékeztet a Kleine Zeitung.
Ferenc pápa figyelmeztette Orbán Viktort, szombaton menekültekkel találkozik – Percről percre a katolikus egyházfő magyarországi látogatásárólOrbán Viktor kálvinista, későn keresztelkedett meg, vallási meggyőződés nélküli ifjúkori évek után. Anton Pelinka, a CEU angol nyelvű politológiai és nacionalizmustudományi professzora azt gyanítja, hogy Orbán Viktor azért választotta a Kálvin János genfi reformátor és politikus által inspirált Magyarországi Református Egyházat, mert az történelmileg szorosan kötődik a Habsburg-ellenességhez. A Közép-európai Egyetem professzora úgy látja, hogy Orbán döntése jelzés a Nyugattól való elhatárolódás irányába. Orbán ezzel elhatárolódik a „kozmopolita katolicizmustól” és attól a katolikus-lutheránus főáramlattól, amely az EU-t az alapítási szakaszától kezdve formálta.
Orbán Viktor a kereszténységet tekinti Magyarország vezérkultúrájának, ahogyan azt a Kleine Zeitungnak adott interjújában mondta. Első kormányzati ciklusában, 1998 és 2002 között visszaadta az egyházaknak a kommunizmus alatt kisajátított ingatlanjaikat, vagyonukat és földjeiket. Újra bevezette a vallásoktatást, amelyet az előző szocialista kormány eltörölt. "Ha mi, magyarok nem követtük volna a kereszténységet 1000 éven át, eltűntünk volna" - mondta a kormányfő a 2021-es első pápai látogatás előtt, és levonta a következtetést: – Ezért kell megvédeni a nemzetet is.
Ferenc pápa az Európai Unió pártján áll, csak nem akar konfliktust az Orbán-kormánnyalTíz évvel korábban, frissen, kétharmados mandátumtöbbséggel felvértezve új alkotmányt írattatott, amelyben egyértelmű utalást tett a kereszténységre. – Büszkék vagyunk arra, hogy királyunk, I. Szent István 1000 évvel ezelőtt megalapította a magyar államot, és a keresztény Európa részévé tette – olvasható a preambulumban.
Iványi Gábor politikai trükknek nevezi a Süddeutsche Zeitungban a keresztény Nyugat védelméről szóló beszédét. Számára Orbán olyan apának tűnik, aki otthon veri a gyerekeit, majd nyilvánosan kiáll a gyerekek jogaiért.
A katolikus egyház, amely Magyarországon nagymértékben függ az állami támogatástól, szintén óvatosan ellenzi a vallás politikai célú kisajátítását. – Lehet-e egy országot, egy kontinenst "kereszténynek" nevezni? – tette fel a kérdést Magyarország prímása, Erdö Péter bíboros érsek. Bizonyos hagyományok tekintetében igen - mondta -, de "végső soron az emberek személyes meggyőződése fontosabb".
A világbékét elhozni már nem elég, több irányból is nyomás nehezedik Ferenc pápára