;

Oroszország;Putyin;diktatúra;Sztálin;

Alekszej Navalnijt most már életfogy­tiglani büntetésre is ítélhetik

- Virágzik a sztálinizmus

Hetven év telt el Sztálin halála óta, de mintha mi sem történt volna Oroszországban. A vörös diktátor elégedetten csettinthetne késői tanítványa, Vlagyimir Putyin elnök teljesítménye láttán. Oroszországban ugyanis újra virágkorukat élik a „lágerek”, a háborúellenes megnyilvánulásokért rács mögé küldöttek és általában a politikai ellenfelek, emberi jogi aktivisták úgynevezett szigorított rendszerű börtönkolóniákon töltik büntetésüket. A Putyin rezsim hovatovább a civil társadalom és az ellenzék írmagját is kiírtja.

Az Ukrajna elleni teljeskörű invázió kezdete óta a hazaárulás és a kémkedés lett az elsődleges és legsúlyosabb vád. A hazaárulást az orosz állampolgároknak, a kémkedést elsősorban külföldieknek – mint az amerikai újságíró Evan Gershkovich – tartják fenn és statuálnak példát e vádak segítségével.

Amint arról a Népszava is beszámolt április 17-én hazaárulásért ítélték 25 éves, szigorított kolónián letöltendő börtönre Vlagyimir Kara-Murzat, az egyik utolsó, még Oroszországban tartózkodó ellenzéki aktivistát. Kara-Murza ügyvédje is elmenekült az országból, már az ítélethirdetéskor sem volt jelen, mert „fülest kapott” arról, hogy őt is letartóztatják. Nem lenne példátlan eset, már több olyan ügyvédet tartóztattak le, aki háborúellenes vádlottat védett. Az újságíró Gershkovicht kémkedéssel vádolják.

Megkezdődött a napokban Jevgenyij Rojzman, Jekatyerinburg volt ellenzéki polgármesterének pere is, őt az orosz hadsereg lejáratásával vádolják, mert az ismert politikus elítélte az Ukrajna elleni háborút.

Bár gyakorlatilag már nincs szabadlábon Oroszországban egyetlen neves ellenzéki politikus vagy aktivista sem, az orosz szenátus szerdán tovább szigorította a másként gondolkodók büntetését: hazaárulásért a korábbi maximális 20 év helyett életfogytiglani büntetést szabható ki, a háborúellenes beszédért és a hadsereg lejáratásáért visszavonható a megszerzett orosz állampolgárság is.

Emelték a "terrorizmus" és szabotázs vádja miatt elítéltek maximális büntetését is és indítványozták, hogy ötéves börtönbüntetést szabjanak ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) utasításainak betartásáért, miután az a múlt hónapban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin elnök ellen.

Talán nem véletlenül épp most, szélsőséges szervezet alapítása, terrorizmusra való felhívás és a nácizmus rehabilitálásának vádjával új eljárás indult a már 2 éve, 9 évre bebörtönzött, eleve szigorított kolónia rácsai mögött lévő Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ellen is. Az új vádak alapján az új jogi környezetben egyik ügyben 30 évi, másikban életfogytiglani börtönbüntetés fenyegeti Navalnijt.

Az OVD Info független orosz emberi jogi szervezet nyilvántartása szerint az Ukrajna elleni teljeskörű orosz invázió kezdete, 2022. február 24-e óta idén március végéig 19586 személyt vettek őrizetbe háborúellenes tüntetéseken, 527 esetben indítottak büntetőeljárást, 6296 esetben pedig közigazgatási eljárás indult a vádlottak ellen.

Növekedett a bíróságon kívüli nyomásgyakorlás is, elsősorban a gyermekvédelmi szolgálatok segítségével, 328 ilyen esetet jegyez az OVD Info. Ezek a szolgálatok a szülőket célozzák meg háborúellenes álláspontjuk miatt, kiskorú gyermekeiket szakítják el a családtól és küldik árvaházakba, a szülőket esetenként pedig házi őrizetbe helyezik.

Látványosan, 223-al emelkedett a „külföldi ügynökök" száma is, csak az elmúlt hónapban 13 újabb „külföldi ügynököt” talált a rezsim. A háború kezdete óta 27 szervezetet minősítettek „nemkívánatosnak”, utóbbi hónapban négyet, köztük a Transparency Internationalt, a Természetvédelmi Világalap pedig ugyanekkor külföldi ügynökké vált.

Rekordokat döntött a cenzúra is, a Roszkomnadzor orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság több mint 4300 domaint tett elérhetetlenné a háború kezdete óta. Blokkolták a fő közösségi platformokat, elérhetetlenné tették Oroszországból a Facebookot, az Instagramot és a Twittert, ugyanakkor minden orosz ellenzéki médiát is, azon túl, hogy ezek mind vagy emigrációs működésre vagy bezárásra kényszerültek. A főcenzor fáradhatatlanul figyel és lép, „álhírterjesztés” miatt például korlátozta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) honlapjaihoz való hozzáférést, a Wikipédiát háromszor büntették már, legutóbb azért kellett 2 millió rubel bírságot fizetnie, mert nem volt hajlandó eltávolítani az ukrajnai háborúról szóló információkat. A Roszkomnadzor éberségét hűen tükrözi, hogy még egy lencsefőzésre vonatkozó receptet is blokkolt, mert az oldalon háborúellenes felhívást tettek közzé az oroszok.

Az OVD Info szerint márciusban tovább nőtt a vádlottakra kiszabott büntetések hossza a háborúellenes büntetőügyekben. És nem csak az ismert ellenzéki Kara-Murza rekord 25 évéről van szó, hanem általános jelenségről, amikor valakit azzal vádoltak meg, hogy tudatosan „álhíreket” terjeszt az orosz hadseregről. Az egyik ilyen legkiugóbb büntetési tétel Kirill Butylin moszkvai lakos esetében született, akit 13 évre ítéltek, amelyet szigorított rezsimű büntetőtelepen kell letöltenie, mert megpróbált felgyújtani egy katonai sorozási irodát.

Az orosz emberi jogi szervezet helyzetbeszámolója kitér arra is, hogy a háborúellenes büntetőügyekben a börtönben pszichikai és fizikai nyomásnak volt kitéve több vádlott is, a biztonsági erők erőszakot, fenyegetést és egyéb nyomást alkalmaztak az üldözöttekkel szemben, akik között volt 16 éves fiú és 71 éves férfi is.

A civil társadalomra gyakorolt nyomás is nőtt márciusban, a hatóságok fokozták a már korábban bezárt ikonikus szervezet, a Memorial munkatársainak és önkénteseinek zaklatását, házkutatások sorát tartották otthonaikban. A Memorial Emberi Jogi Központ társelnöke, Oleg Orlov ellen büntetőeljárás indult az orosz fegyveres erők lejáratása miatt.

Bezárták a Szaharov Alapítványt és a "Bagoly" ("Szova") információs és elemző központ felszámolása is napirendre került.

A moszkvai biztonsági erők is brutális razziákat hajtottak végre, odáig mentek, hogy „álhírterjesztés” miatt megzavarták Szasa Szkocsilenko képzőművész képregénybemutatóját is. A rendőrség razziát tartott a bárokban is, mert állítólag az ukrán hadsereget finanszírozták. Az erőszakos fellépés, egyesek megverése mellett a rendőrök sokszor arccal a földre kényszerítették az embereket, és "hazafias" dalokat énekeltettek a vendégekkel.

A háború 13 hónapja alatt 33 megtorló törvényt fogadtak el.

Országossá válhat-e a tartományi vörös siker?