Tavaly 912 milliárd forintos rekordnyereséget ért el a Mol Csoport – derült ki Magyarország legnagyobb vállalatbirodalmának csütörtöki közgyűlésén. Az eseménynek a cég Kopaszi-gáton felhúzott, új székháza – Magyarország legmagasabb épülete - adott otthont. A nyereség szinte pont kétharmaddal haladja meg az előző évi, szintén csúcsszintű, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt, 550 milliárdos csoporteredményt. A mérlegfőösszeg, tehát a vagyon mértéke a 8 ezermilliárdot közelítette, ami valamivel több mint ötödével haladta meg az előző évi szintet.
Ebből a tulajdonosok számára összesen szintén soha nem látott szintű,
280 milliárd forintos osztalékot fizetnek, ami 14 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest.
(Ez – a korábbi években meghonosodott szokásoknak megfelelően – „rendes” és „egyszeri” tételekből tevődik össze. A mostani emelkedés abból adódik, hogy a „rendes” osztalékszintet növelték 81 milliárdról 120 milliárdra.)
A befektetők és a Mol által is jobban figyelt, 4,7 milliárd dolláros – mai áron közel 1,6 ezermilliárd forintos - "újbeszerzési árakkal becsült, tiszta, kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti" (EBITDA) eredmény szintén rekord, ami 43 százalékkal haladta meg a 2021-es szintet, de 300 millió dollárral még a tavaly folyamatosan emelt eredménycélt is megfejelte. Ehhez nyersanyagkitermelési, illetve finomítási üzletáguk körülbelül fele-fele arányban járult hozzá. A kereskedelem és a petrolkémia ugyanakkor várakozásokon alul teljesített.
Köszöntőjében Hernádi Zsolt - akinek igazgatósági tagságát újabb 5 évre meghosszabbították - alapvetően a Mol, nagypolitikáig is elérő stratégiai kérdéseibe nyújtott bepillantást, gondosan kerülve a kormány nyílt bírálatát. Az ukrán-orosz háború kapcsán – ami szerinte „semmire nem megoldás” – köszönetet mondott mindenkinek, aki közben járt azért, hogy Magyarország és Szlovákia, vagyis a Mol, uniós kivételként, csővezetéken továbbra is vásárolhasson orosz nyersolajat. Meglátása szerint ugyanis a cég számára több idő szükséges az átállásra, amely folyamattal – elsősorban százhalombattai, illetve pozsonyi finomítójukat a horvát Omisalj kikötőjével összekötő Adria-vezetékre építve - haladnak.
Megemlítették, hogy az eredményüket 2,2 milliárd dollárral – közel 750 milliárd forinttal – csökkentették a „térség” különböző többlet-adóelvonásai. Bár e tekintetben horvát és szlovák példákat is említettek, a – Molnár József vezérigazgató előadásából visszafejthető - valóság az,
hogy ebből 1,6 milliárd dollárt leginkább az olcsó orosz és a világpiaci nyersolaj közötti árkülönbségre a magyar kormány által kivetett 95 százalékos adó, valamint a megemelt bányajáradék tett ki.
Ennek kapcsán csak nagyon ködösen tértek ki a tavalyelőtt novemberben be-, tavaly decemberben pedig kivezetett magyarországi üzemanyagárstopra. A hazai üzemanyag-ellátás fokozatos, majd teljes összeomlásáról pedig egyáltalán nem tettek említést. Sőt, Hernádi Zsolt „sikerként” emlékszik a pozsonyi és százhalombattai finomító nagyjavítására, amely folyamatot ugyanakkor tavaly a súlyos, országos üzemanyaghiány egyik okaként említettek.
A cég vezetői az eredmények mellett megemlítették még, hogy idén év közepi indulással 35 évre szóló koncessziós jogot nyertek az államtól az évi mintegy 5 millió tonna szilárd települési hulladék elszállítására és kezelésére.
Államosítják a lakossági fémhulladékokat, perek sora jöhet a Mol kukás cége ellenKözel 90 milliárd Mol-pénz NER-közeli alapítványoknak
Bár a közgyűlésen nem került szóba, mint emlékezetes, az elmúlt évek során három kormányközeli – az államtól ugyanakkor jogilag minden tekintetben elválasztott – alapítvány összesen egyenként mintegy 10, összesen tehát körülbelül 30 százaléknyi Mol-részesedést kapott ingyen, többnyire az államtól, kisebb részt magától az olajcégtől. Számításunk szerint a Mol idei osztalékfizetéséből a Budapesti Corvinus Egyetemet üzemeltető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, illetve a hasonló nevű, NER-közeli tehetséggondozó felett álló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány egyaránt közel 29, míg a különböző támogatásokat tervező Mol-Új Európa Alapítvány – hasonlóképp rekordszintű, - 30 milliárdos bevételt remélhet.
