;

oktatás;sztrájk;pedagógusok;Pintér Sándor;Belügyminisztérium;tanárhiány;státusztörvény;

- Nem áll le a Belügyminisztérium, bosszút akar állni a tanári érdekképviseleteken is

A PSZ szerint egyértelmű a cél, az Orbán-kormány le akarja darálni a pedagógus szakszervezeteket.

Nemcsak a pedagógusokat, de az érdekvédelmi szervezeteiket is jogfosztás érheti, ha a kormány bevezeti az új pedagógus státusztörvényt. Ennek tervezetében ugyanis az is szerepel, hogy csak azokat a szakszervezeteket tekintenék reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát. Máskülönben sem országos, sem fenntartói szinten nem lenne kötelező konzultálni, egyeztetni velük, és a szakszervezeti vezetők sem kapnának órakedvezményt iskolai munkájuk során. Így pedig kevesebb idejük jut majd a tanítás mellett az érdekképviseleti munkára.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor lapunknak azt nyilatkozta, ez egyértelmű bosszú a kormány részéről az elmúlt év sztrájk- és tiltakozáshullámáért, ugyanis egyetlen más foglalkoztatási törvényben sincs ilyen szigorúan szabályozva a szakszervezeti reprezentativitás kérdése.

– A cél egyértelmű, az Orbán-kormány le akarja darálni a pedagógus szakszervezeteket 

– fogalmazott a Népszavának a Pedagógusok Szakszervezének (PSZ) alelnöke. Gosztonyi Gábor érdeklődésünkre azt is elmondta, a PSZ-nek megközelítőleg 14 ezer tagja van jelenleg, akik közül mintegy 9 ezren rendelkeznek aktív közalkalmazotti jogviszonnyal. Az viszont továbbra is kérdés, hogy a kormány mihez mérné a 10 százalékos reprezentativitási küszöböt, Gosztonyi Gábor szerint ez még a belügyminisztériumi egyeztetéseken sem derült ki.

Pintér Sándor tüntetők között. Már tárgyalni sem akar mindenkivel

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, a 2022/2023-as tanévre vonatkozó adatai szerint jelenleg 147 ezer főállású pedagógus van Magyarországon. Ha ezt vennék figyelembe,

legalább 14,7 ezres tagsággal kellene rendelkeznie a PSZ-nek és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is, hogy a státusztörvény bevezetése után az oktatásirányításnak kötelező legyen tárgyalni, konzultálni velük. 

De Gosztonyi Gábor szerint ez nem ennyire egyszerű, a reprezentativitás megállapításánál ugyanis jelenleg csak a közalkalmazotti státuszban dolgozókat kell figyelembe venni, de például az egyházi és magániskolákban dolgozó pedagógusok nem azok. Hozzátette, a PSZ esetében ráadásul csak az óvodai, általános iskola és a gimnáziumi pedagógusi létszám a mérvadó, ezekben az intézményekben vannak alapszervezeteik, így elsősorban őket képviselik.

A helyzetet az is bonyolítja, hogy

az új törvénnyel a kormánynak épp az az egyik célja, hogy megszüntesse a pedagógusok közalkalmazotti státuszát - Gosztonyi Gábor szerint ebben a helyzetben a reprezentativitás kérdése sem értelmezhető. 

Ám a részletek még nem ismertek, az alelnök szerint a kormányzat majd a törvény végrehajtási rendeletében fogja ismertetni azokat. Az viszont biztos, hogy a PSZ nem fogadja el a törvénytervezetet mindaddig, amíg - több minden más mellett – az érdekképviseletek szerzett jogait nem garantálják benne.