Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyelőre nem közölte, hogy a jövő évi európai parlamenti választás után is kívánja-e jelöltetni magát a brüsszeli testület élére. „66 éves lesz első ciklusa végén. Ez kimerítő munka, és nem biztos, hogy még öt évet vállalni kíván” – közölte egy diplomata a Le Monde-dal. Valójában Von der Leyen már megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy a 2024 tavaszára tervezett európai választások után is maradjon a Bizottság elnöki székében, igyekszik „szondázni” a német és a francia kormányt.
Von der Leyen pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) csak jövő év januárjában dönt listavezetőjének személyéről. Ha rá esik a választás, az a német belpolitikára is hatással van, hiszen formálisan ez azt is jelenti, hogy a CDU-nak az alsó-szászországi tartományi lista élére kell jelölnie őt. Ezzel kapcsolatban november végén pártkonferenciát rendeznek a német kereszténydemokraták. Mint a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung írja, Brüsszelben abból indulnak ki, hogy jelöltségét csak az Európai Unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédét követően jelenti be. Abból ugyanis nem származna előnye, ha ezt már korábban megtenné.
Friedrich Merz, az ellenzéki CDU elnöke a közelmúltban úgy foglalt állást, Von der Leyen számíthat a párt támogatására, ha úgy döntene, hogy a Bizottság élén kíván maradni. „Merz nem tud mást mondani. De szüksége van egy jó eredményre az európai választásokon, hogy megerősítse tekintélyét mint leendő kancellár. Ezért nem feltétlenül érdekelt abban, hogy von der Leyen túlságosan előtérben legyen a kampány során” – árnyalja a helyzetet egy a Manfred Weberhez, az Európai Néppárt (EPP) elnökéhez közel álló személy a Le Monde-ban.
Hasonlóan meleg szavakkal méltatta őt a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Markus Söder, aki március végén a Süddeutsche Zeitungban kifejtette: „Német bizottsági elnökünk van, aki az uniópártoktól érkezett, ezért listavezetőként neki lennének a legjobb esélyei”. Érdekes módon épp az EPP 2019-es listavezetője, Manfred Weber volt az, aki nem állt ki teljes lelkesedéssel von der Leyen mellett, mert még januárban azt mondta, nem csak ő, hanem Roberta Metsola, az Európai Parlament máltai származású elnöke is kiváló jelölt lenne. (Akkor Emmanuel Macron és Orbán Viktor fúrta meg Webert, s a francia elnök javasolta von der Leyen személyét.) Ez a megjegyzése azonban értetlenséget váltott ki az uniópártoknál. „Mégis, mi ütött Manfredbe?” – kérdezgették a müncheni CSU- és berlini CDU-pártközpontban. Március elején Weber az EPP tanácskozásán azt mondta, valójában két csúcsjelöltet szeretne. Ezt a felvetését azonban nem fogadták nagy lelkesedéssel. A Le Monde egy forrása ezt így magyarázta: Weber valójában nem akar előválasztást a Néppárton belül, hanem arra törekszik, hogy Von der Leyen „vegye fel az EPP ruháját”, vagyis határozottabban képviselje a konzervatív pártcsalád álláspontját, keményebben lépjen fel például Pedro Sánchez spanyol szocialista miniszterelnökkel, vagy akár Emmanuel Macronnal szemben.
Az is tény, hogy – már ami a német támogatást illeti – a CDU és a CSU támogatása önmagában még nem elég. Von der Leyennek különösen fontos lenne, hogy elnyerje a német kormány támogatását is. Bár a bizottsági elnök nem ugyanabból a pártcsaládból származik, mint Olaf Scholz, a szociáldemokrata német kancellár minden jel szerint támogatni fogja őt. Politikailag közel állnak egymáshoz. Von der Leyen eltávolodott a CDU konzervatív szárnyától, Scholzot pedig az SPD balszárnya nem egy ízben bírálta centrista álláspontjai miatt. Jól ismerik egymást, hiszen kormányban is együtt szolgáltak még Angela Merkel irányítása alatt, és a kapcsolatuk mindig is jó volt. Amikor a Bizottság elnöke március 5-én a Meseberg kastélyba látogatott, ahol a német kormány szemináriumot tartott, a kancellár, aki egyébként nem érzelmi kitöréseiről ismert, rendkívül szívélyesen fogadta őt. "Nagyon konstruktív találkozót folytattunk" – nyilatkozta a sajtó képviselőinek Von der Leyen.
Scholz részéről tehát aligha számíthat ellenállásra újbóli jelölését illetően. Nils Schmid, a Bundestag SPD-frakciójának külpolitikai szóvivője is méltatta: ténykedését: "Von der Leyen asszony jó munkát végez a Bizottságban, és nincs ok arra, hogy más utódot keressenek. Mivel német, ez megkönnyíti a Berlin és Brüsszel közötti kapcsolatokat" – tette hozzá.
Zöld utat kap-e így a német koalíciótól? A környezetvédők elvileg gördíthetnek akadályt újbóli jelölése elé. A koalíciós szerződés szerint ugyanis ők dönthetnek a következő uniós biztos személyéről, azzal a feltétellel, hogy a Bizottság elnöke nem német. Nagy kérdés, ragaszkodnak-e ahhoz, hogy a saját emberüket küldjék Brüsszelbe. Von der Leyennek azért nem kell annyira aggódnia a Zöldek miatt, mert a környezetvédőknél is szerzett jó pontokat az európai Green Deal megalkotásával. Amiatt is kedveli a párt, mert Pekinggel szemben határozott álláspontot képvisel, amint ezt két héttel ezelőtti kínai látogatásánál is megmutatott, másrészt keményen védelmezi a jogállamiságot, így Magyarországgal még mind a mai napig nem született meg a megállapodás a helyreállítási alap folyósításáról.
