- Alkotmánybíróság: Kövér László az Országházból kitilthatja a képviselőket, az irodaházból nem

Nem terjedhet ki az országgyűlési képviselőkkel szemben fegyelmi okból megállapított kitiltás az Országház mellett a hivatal épületeinek teljes területére, és a parlament plenáris ülésén csak személyesen szavazhatnak a képviselők, meghatalmazott útján nem – állapította meg az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában – szúrta ki az Index. A testület ezért az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény, másként a házszabály jelzett rendelkezéseit alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és 2023. június 30-i hatállyal megsemmisítette.

Az ügyben Szabó Tímea (Párbeszéd) és ötvennyolc ellenzéki képviselő több mint három éve, 2020. február 25-én azért fordult utólagos normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a házszabály több rendelkezése is sérti az országgyűlési képviselők alkotmányos jogait. – A támadott rendelkezésekben foglalt szankciók, amelyek az üléseken folytatott magatartásukkal vagy felszólalásukkal összefüggésben szabhatók ki, a képviselők szerintük szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Az új szankcióként bevezetett azonnali hatályú kitiltás pedig az indítványozók szerint sérti a képviselői jogegyenlőséget, mivel alkalmas arra, hogy több hónapra ellehetetlenítse a képviselői jogok gyakorlását – érveltek a beadvány készítői.

Az Alkotmánybíróság a határozat indoklásában rámutatott, hogy a képviselői tevékenység fegyelmi szankcióval történő korlátozása (szavazati jog gyakorlásának korlátozása, kitiltás) sem a hazai, sem a nemzetközi szabályozásban nem ismeretlen. Azonban a támadott szabályozás mellett nem hozható fel olyan észszerűen elfogadható, a képviselői egyenlőség elve érvényesülését és a képviselői tevékenység korlátozását alkotmányosan alátámasztó érv, amely megalapozná, hogy a képviselőkkel szemben fegyelmi okból megállapított kitiltás az Országház mellett a hivatal épületeinek teljes területére is kiterjedjen.

A meghatalmazással szavazás alaptörvény-ellenessége még egyértelműbb, mert az Alkotmánybíróság szerint egyrészt az alaptörvény egyetlen rendelkezése sem ad erre felhatalmazást, másrészt a határozathozatalt  „kifejezetten képviselői jelenléthez köti”. Az ellenzék is azzal érvelt beadványában, hogy a meghatalmazott útján történő szavazás összeegyeztethetetlen a jelen lévő képviselők számához kötött döntéshozatallal, ami a népképviseleti elv sérelméhez vezet.