– A kormány hosszú távon a hozzá közel álló NER-es agrárvállalkozóknak próbál kedvezni, amikor mégis lazítaná a fúrt kutak engedélyezési eljárását, s eltörölné annak bejelentési kötelezettségeit – mondta lapunknak Raskó György, az Antall-kormány egykori földművelésügyi államtitkára, agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó. Szavai szerint egy hivatalos engedéllyel rendelkező, vízhozammérővel felszerelt, vagyis nem „stikában” fúrt kút esetében a felhasznált víz után nagyjából hektáronként 200 000 forint vízdíjat kell kifizetniük a gazdáknak például a kukorica-vetőmag termelésekor, ami egy 40 hektáros birtoknál 8 millió forinttal emeli meg az éves kiadást, s ennek csak egy részét kompenzálja később az állam. Ellenben annak, aki engedély nélkül emeli ki mindannyiunk közös kincsét, a vizet a talajból, ez az összeg nem szerepel a veszteséglistáján.
Talán a kormányzat is érzékelhette, hogy az elhalasztott szigor komoly egyenlőtlenségeket és igazságtalanságokat teremt, amit átmenetileg azzal próbáltak feloldani: bejelentették – igaz, a részletszabályok ismertetése nélkül –, hogy idén a tavalyi aszály fényében a mezőgazdasági öntözés teljes költségét átvállalja az állam a gazdáktól. Arról viszont nem tettek említést: mi lesz azokkal a gazdákkal, akik komolyan vették a szigorítási szándékot és tetemes összegért hivatalossá tették kútjukat? Meglehet, hogy aki felelősen járt el és feltetettette a vízórát, ezután fizethet, aki viszont maradt a feketén fúrt kútjánál, az jól járt.
A mai kaotikus helyzetnek több évtizedes szabályozatlanság ágyazott meg.
Egészen a kilencvenes évek közepéig nem kellett kérvényezni ilyen kutak létesítését, ám egy 1995-ben született törvény előírta, hogy az ásott vagy fúrt kutakra vízjogi engedélyt kell kérni. Ezt az előírást az elmúlt közel harminc évben meglehetősen „lazán” kezelték mind a kiskerttulajdonosok, mint pedig azok a mezőgazdasági termelők, akik a földjüket ilyen módon öntözték.
– Bő tíz évvel ezelőtt indítottam be a vállalkozásomat, évente nagyjából 300-350 kutat fúrtam, vagyis az elmúlt egy évtizedben több mint háromezret. Egy kezemen meg tudom számolni, hány esetben kellett bármilyen engedélyezési dokumentumot aláírnom – mondta lapunknak egy öntözőrendszerek építésével foglalkozó alföldi cég vezetője. Becslések szerint csak az Alföldön legalább 100 ezer engedély nélkül létesített kút található, országszerte pedig több százezer. Szakértők szerint a kiskerti kutakból van több, viszont a nagyobb vízhozamot a mezőgazdasági öntözésre használt kutak viszik el – mivel mérőóráik általában nincsenek, igazából ennek mennyiségét még megbecsülni sem lehet. Részben uniós elvárások miatt néhány évvel ezelőtt a magyar kormány megpróbálta rendezni a sorokat, s többszörös hosszabbítás és módosítások után végül 2023. december 31-ét jelölte meg olyan dátumként, amíg az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradási engedélyezését büntetés nélkül megtehetik az érintettek. Aki pedig a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt, annak jövő január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni, ami akár egymillió forintig is terjedhet. Az engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentumok beszerzése viszont akár több százezer forintba fájhat.
– Egy fúrt kutat nem lehet „ránézésre” megmérni, ahhoz szét kell bontani a kutat, levágni a kútfejet, s csak utána lehet megmondani a mélységét, vízhozamát – mondta lapunknak egy kútfúró vállalkozó. Szavai szerint az elmúlt hónapokban őt is sokan keresték, hogy tegye hivatalossá a kútjukat, neki azonban nincs jogosítványa. Arról azonban hallott, hogy egyes cégek már direkt erre az engedélyezési eljárásra szakosodva több százezer forintot is elkértek.
A gazdák emiatti felháborodását észlelve „lépett” a kormány is. Nagy István agrárminiszer a napokban jelentette be, hogy az adminisztrációs költségek visszaszorítása érdekében eltörlik a vízmérőóra-felszerelési kötelezettséget ezeken a kutakon, illetve hogy az 50 méternél nem mélyebb és védett vízbázissal nem érintett területeken költségmentesen, egy egyszerű bejelentéssel törvényessé tehetők majd e kutak. Hozzátette: sem a mezőgazdasági célú, sem a lakossági kutak esetében nem fognak visszamenőlegesen szankciókat alkalmazni. Mindezt azzal indokolta, hogy
a kutak engedélyeztetésére ráépült egy ipar, amelynek szereplői akár 400 ezer forintot is elkérnek egy kút kamerás átvizsgálásáért, de egy kútfúrói igazolás ára is már 75-100 ezer forint között mozog,
ami azt mutatja, sokan a regisztrációs kötelezettséget felhasználva próbálnak nyerészkedni.
Közben a döntéshozók újabb módosításokra készülnek a fúrt kutakról, legalábbis erre utalnak Font Sándornak, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága fideszes elnökének a közösségi oldalán közzétett sorai. E szerint a belterületen, engedély nélkül fúrt kutak bejelentési kötelezettsége kapcsán egyelőre nincs semmilyen teendője a tulajdonosoknak. Az Országgyűlés korábban már megpróbálta jogi környezetbe foglalni az új szabályozást, de azt az Alkotmánybíróság egy összeférhetetlenség miatt megsemmisítette, ezért a törvényalkotás újraindult – tette hozzá. Szerinte fontosak a környezet, és a víz védelmének szempontjai, s az Alaptörvényben lefektetett keretek, de ugyanilyen fontosak a gazdák, és a kúttulajdonosok érdekei is, így reméli, olyan jogszabályt sikerül elfogadnia a parlamentnek, amely megfelel a környezetvédelmi szempontoknak és a kúttulajdonosoknak egyaránt.
Áder János is ellenszegült
A WWF Magyarország korábban már megpróbálta felhívni a figyelmet arra, milyen veszélyeket rejt, ha nyakló nélkül mindenki annyi vizet vesz ki az engedély nélküli magánkutakon keresztül a talajból, amennyit csak akar. Úgy vélték, az egyre súlyosbodó aszályok miatt különösen felelőtlen a vízgazdálkodási törvény fellazítása, ami az amúgy is apadó vízkészletek ellenőrizetlen, pazarló használatát ösztönözheti, és veszélyezteti ivóvízbázisaink minőségét is. A szakszerűtlenül létesített kutak ráadásul veszélyt jelentenek a felszín alatti vizek minőségére is. – Talán elsőre népszerű bürokráciacsökkentésnek, pénztárcakímélő intézkedésnek tűnhet a kutak engedélyeztetésének eltörlése, csakhogy elég egyetlen felelőtlen kúthasználó és máris kész a baj, s a kutakba bekerülő szennyezőanyagok több ezer ember ivóvízbázisát tehetik tönkre – fogalmaztak.
A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete minapi közleménye szerint számos politikai indíttatású hír látott napvilágot az engedély nélkül létesített kutakkal kapcsolatban, de szakmai indokok ezekben nyomokban sem voltak fölfedezhetők. Úgy vélik, a kormány állításával ellentétben épp a most mindenféle feltétel nélkül legalizálni kívánt, engedély nélkül és az esetek túlnyomó részében szakszerűtlenül megépített kutak létesítésére épült fel egy egész iparág, amit fel kellene számolni, hiszen pontosan a magyar államtól elvárt tervszerű és előrelátó vízkészlet-gazdálkodást lehetetlenítik el, szennyezik és tönkreteszik a felszín alatti vízkészleteket.
A kutak engedélyeztetésének lazítását 2018-ban egyszer már megakadályozta az Alkotmánybíróság: akkor a kormány azt szerette volna elérni, hogy 80 méterig ne kelljen engedélyeztetni, sőt, még bejelenteni sem a kútfúrást, ha az háztartási vízigényt szolgál. Áder János akkori köztársasági elnökként azonban – ritka módon a nyílt konfliktust is felvállalva a kormánnyal – a taláros testülethez fordult, mert úgy vélte, a rendelet veszélyeztetné a felszín alatti vízkészletet A bírák végül alaptörvénybe ütközőnek találták a javaslatot. Kiemelték: az állam, mint kizárólagos tulajdonos csak oly módon gazdálkodhat a felszín alatti vizekkel – ideértve a vízhasználat lehetőségének megteremtését is –, hogy az nem csupán a jelen nemzedékek közös szükségleteire van tekintettel, hanem a jövő nemzedékek szükségleteire, illetőleg magukra a természeti erőforrásokra, mint önmagukban is értéket képviselő és megóvandó szabályozási tárgyakra is. D. J.
Egyre mélyebbre kell fúrni a vízért
Az aszályos évek és a vízhiány miatt a talajvízszint az elmúlt években süllyedt, a mezőgazdasági területek így egyre inkább kiszáradnak. A gazdák ezért még több illegális kutat létesítettek, amiből még több vizet szivattyúztak ki, ami fokozta a vízszintsüllyedést, még jobban kiszáradtak a földek – hívták fel a helyzet ellentmondásosságára a figyelmet a természetvédők. Hogy baj van a talajban, arra már a kútfúró szakemberek is figyelmeztetnek. – Korábban elég volt az első talajvízrétegig lefúrnunk, és tiszta víz jött fel. Aztán ez a réteg „eltűnt”, most egyre lejjebb kell menni, de már onnan is zavaros víz jön felszínre, tele szennyeződéssel. Ha át tudnánk világítani az országot, egy lyukakkal szaggatott földfelszínt látnánk, tele a több százezernyi fúrt kút által okozott tájsebbel, s egyre apadó vízkészletekkel – fogalmazott egyikük. D. J.
