Oroszország;háború;Belarusz;

Az orosz-belarusz szövetség ugyan korántsem egyenlő partnerek viszonya, ezzel együtt Lukasenkának mindig volt valamennyi szabad mozgástere

- Az ukránok nem tartanak Belarusztól, ráadásul a Lulasenka-rezsim hívei is ellenzik a háborút

Ukrajna konzultációra hazahívta minszki nagykövetét, Ihor Kizimet, válaszul arra, hogy Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök kedden találkozott a magát Donyecki Népköztársaságnak nevező szakadár ukrán terület vezérével, Gyenyisz Pusilinnal. Az ukrán külügyminisztérium szerint a belarusz elnök ezzel legitimálni próbálta a donyecki orosz megszálló adminisztráció képviselőjét, akit ukrán és nemzetközi szankciók sújtanak. - Ez újabb barátságtalan cselekedet Belarusz részéről, és Ukrajna elvárja, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló, Oroszországot támogató esetek - hangsúlyozza a diplomáciai lépés indoklása.

Szinte ezzel egy időben hosszabb elemzés jelent meg az orosz-belarusz  viszonyról, amely persze arra is támpontot adott, miként tekintenek a honvédő háborúját folytató Ukrajnából északi szomszédjukra. Nos, másképp, mint Oroszországra, függetlenül attól, hogy Belarusz ma az egyetlen szovjet utódállam, amely támogatja Vlagyimir Putyin háborúját, elnökének régóta nukleáris ambíciói vannak, mostanában pedig már bízik is a Moszkva által átadott taktikai atomfegyverek elrettentő erejében (tegyük hozzá: alaptalanul, mert használati jogot úgyse kapna Putyintól), az ország jó ideje orosz gyakorlótér, ipara egyre inkább egy elhúzódó háború céljait szolgálja, és mégis: Kijevben úgy látják, ez a szomszédjuk nem jelent közvetlen veszedelmet rájuk.

Az orosz-belarusz viszony ugyan korántsem egyenlő partnerek viszonya, efelől senkinek nem lehetett kétsége, ezzel együtt Lukasenkának mindig volt valamennyi szabad mozgástere. Megtehette, hogy ne siessen elismerni a Krím orosz annektálását, és így Minszk házigazdája lehetett a háromoldalú tárgyalásoknak, amelyek sikerében amúgy Oroszország egyetlen percre sem hitt, a közelmúltban ezt  Vlagyiszlav Szurkov, az orosz elnök egykori tanácsadója egy hányaveti nyilatkozatában be is ismerte. Nemrég eljátszhatta továbbá a jó rendőr szerepét, amikor békejavaslattal állt elő.

Ukrán részről természetesen maximális figyelmet szentelnek mindannak, ami a szomszédban történik, tisztában vannak vele, hogy sok ezer orosz katona tartózkodik Belarusz területen, de mint a határőrség szóvivője, Andrij Demcsenko elmondta, nincs ott olyan erős orosz csoportosítás, amely alkalmas volna egy támadó hadműveletre Ukrajna ellen. Leginkább a frissen mozgósítottak katonai kiképzése folyik öt támaszponton, és ez sem azért, mintha Oroszország az ilyesmi híján volna, hanem egyszerűen azért, mert a két elnök megállapodott a folyamatos katonai együttműködésben - mondja Anton Motolko belarusz elemző. A napokban Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter hálálkodott Lukasenkának azért, hogy rendelkezésükre bocsátotta az öt kiképző bázist, és 500 instruktort is oda vezényelt. Árnyalja a képet, hogy ezeknek a veterán tiszteknek nem igazán van friss harci tapasztalatuk, utoljára a nyolcvanas években az afganisztáni kalandban voltak olyan terepen, ahol élessel lőttek.

Rossz hír továbbá mindkét elnök számára, hogy a belaruszok nagy többsége ellenzi az Ukrajna elleni háborút, és nemcsak az elnök ellenzéke, hanem még hívei közül is sokan. 

A brit Chatham House kutatása szerint mindössze a népesség kevesebb mint 3 százaléka támogatna egy belarusz részvételt. És ezt mind Putyin, mind Lukasenka tudja, amint azt is, hogy ennek figyelmen kívül hagyása hamar destabilizációhoz vezetne. Az orosz elnöknek kedvező, ha Belarusz függetlennek látszik, hiszen ha valaki, akkor ő tényleg tudja, mennyire igaz ez valóságosan is - vélekednek ukrán és belarusz elemzők.

Visszatérne hatalomba a populista Robert Fico, aki a magyar külügyminiszter szerint „megérdemli a magyarok tiszteletét”.