;

kormány;ellenzék;sajtó;

- Itt a dollármédia beszél

Pillantás a kilencedikről

Itt most egy idézet következik: „A nemzetközi globalista baloldal jogi álcába bújva megfosztja a magyar kormányt, ezzel a magyar embereket a nekik jogszerűen járó uniós forrásoktól. Ugyanez a kör súlyos milliárdokkal pénzeli a hazai ellenzéket, hogy takarítsa már el a progresszió útjából a nemzeti kormányt.”

Nem jeleztem, hogy honnan is vettem az idézetet, de csak azért nem, mert szinte mindegy is. Az összes kormányhoz köthető média ugyanezeket a szavakat harsogja; hol az egyik, hol a másik orgánum indítja el a lavinát, amely aztán végigömlik az összes felületen, kibuggyan a hatalom képviselőinek szájából. Aktuálisan – immár hónapok óta – a dollárbaloldal és a dollármédia dominál, meg-megújuló erővel; mostanság különösen nagy elánnal. Helytelen rövidítéssel jobboldalnak nevezett társulat folyamatosan azt akarja bizonyítani, hogy mind az ellenzék formációit, mind pedig a túloldalhoz sorolt újságokat vastagon kibélelték pénzzel a tengeren túlról, meg Brüsszelből, természetesen annak érdekében, hogy megbuktassák a magyar kormányt. Amely kormányt – odaát – csak nemzeti jelzővel szabad illetni, hisz mindenki más, aki nem oda tartozik nemzetietlen, és azon dolgozik – lásd a fenti idézetet –, hogy megfosszák a magyar embereket a jogszerűen járó forrásoktól. Gyurcsány Ferenc nem oly régi, spirit.fm-nek adott interjúját is úgy olvasták hallgatták: a DK elnöke, bevallottan, Magyarország ellen dolgozott. Pedig Gyurcsány csak annyit mondott, hogy képviselőik keményen dolgoztak a huszonhét szupermérföldkő kidolgozásában, és távolról sem hallhattunk tőle olyat, amilyet Orbán Viktortól, aki ugye, még ellenzékiként azt követelte, hogy ne adjanak Magyarországnak pénzt.

Persze mondhatnánk: abszolút nincs jelentősége annak, hogy Orbán mit mond – ezt ő maga is elismerte –, hisz nem nagyon találunk olyan állítást tőle, amelynek az ellenkezőjét ne hangoztatta volna valamikor korábban. A miniszterelnök pontosan tisztába van az embereke emlékezőképességével, illetve saját propagandájának erejével. Márpedig ehhez a propagandához sok-sok pénz kell, nagyságrendekkel több, mint amiről a kormánypárti sajtó az ellenzékkel kapcsolatban beszél. Ha csak a Fidesz hadrendjébe állított állami médiáról ejtünk szó, máris 100 milliárdnál is nagyobb összegről van hivatalos információnk, és akkor még nem említettük az egyéb helyekre juttatott, biztosan legalább 100 milliárd fölött summát (CÖF, Megafon, Kesma, Alapjogokért Intézet, MCC, és még sorolhatnám, tényleg a végtelenségig…).

De mindez nem számít; ilyen összefüggésekről a kormányzati sajtóban soha nem olvashatunk. Annál inkább és annál többször a globalista baloldal, amely ugye jogi álcába bújik… Amúgy: vajon ki bújik jog álcába. Mely hatalom volt az, amely maga alá gyűrte – értsd: fideszesítette – az összes olyan hatóságot, amelynek épp a kormányzatot kellene ellenőriznie, nem pedig az ellenzéket vegzálnia? Melyik volt az a hatalom, amely hatalmas összegekkel megszállta a nyilvánosság kilencven százalékát, és amely megfosztotta a vidéket olyan országos rádiófrekvenciától, amely nem az ő hangján szól és melyik, amelyik az összes megyei lapot bekebelezte? Vajh ki ismeri jobban a jogi trükköket?