;

Budapest;per;Karácsony Gergely;

Gondterhelt fővárosi vezetők. Lehet remény

- Nem precedens nélküli a Budapest-per

Lengyelországban számos város önkormányzata fordult a bírósághoz amiatt, mert állításuk szerint a kormány alulfinanszírozza őket.

“Ez a pénz a szcsenieket illeti. Harcolunk érte” - hangsúlyozta Facebook-oldalán Piotr Krzystek, a nyugat-lengyelországi Szczecin független polgármestere, amikor tavaly decemberbe bejelentette, hogy beperlik az államkincstárt. Az önkormányzat 111 millió zlotyit (nagyjából 9 milliárd forintot) követelt arra hivatkozva, hogy 2018 és 2020 között ekkora volt különbség a központi költségvetésben a pedagógusok bérére kapott állami támogatás és ahhoz szükséges tényleges kiadások között. A városháza szerint a probléma abból ered, hogy a kormány megemelte a tanárok fizetését, de eközben nem növelte az önkormányzatoknak biztosított forrásokat.

Szczecin két éven át készítette elő az ezzel kapcsolatos jogi keresetet. Lengyelországban ugyan oktatásügyben ez volt az első ilyen per, ám az messze nem egyedülálló, hogy a különböző városok vezetése bírósághoz fordul amiatt, mert a kormány vagy a regionális adminisztráció költséges feladatokat bíz rájuk, amit aztán nem hajlandó finanszírozni. A nagyjából 70 ezer lakosú északnyugat-lengyelországi Pila önkormányzata például azért fordult bírósághoz, hogy behajtsa a személyigazolványok kiállításával, a vállalkozói nyilvántartás vezetésével, a polgári anyakönyvi hivatallal, a polgári védelemmel és a honvédelmi ügyekkel kapcsolatos kiadásokat az államkincstáron. A prawo.pl lengyel jogi szakportál beszámolója szerint a 2008-2016 közötti időszakban elmaradt támogatások miatt nagyjából mintegy 5 millió zlotyt és annak kamatait követelik. Volt már olyan lengyel per is, ami lezárult és a bíróság az önkormányzatnak adott adott igazat. Az államkincstárt 2018-ban nagyjából 3.8 millió zloty fizetesére kötelezték Krakkónak, mert nem adtak elegendő pénzt a közigazgatáshoz feladatok fedezésére.

„Inkább járjon a villamos”

„Debrecen azt választotta, hogy befizeti a szolidaritási hozzájárulást és korlátozza a közösségi közlekedést. Budapest másként döntött, inkább járjon a villamos, minthogy extra pénzt fizessenek az államnak” – mondta Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes tegnapi háttérbeszélgetésén. Mint arról írtunk, Karácsony Gergely szerdán a főváros túlélőstratégiáját ismertető sajtótájékoztatóján bejelentette: nem fizetnek adót és beperlik az Orbán-kormányt. Indoklásuk szerint ugyanis a magyar és a nemzetközi jog kimondja az önkormányzatok saját bevételeit elvonni nem lehet, márpedig ez történik, ha a kormány 58 milliárd forint befizetését követeli ezen a jogcímen Budapesttől, lévén ez 25 milliárd forinttal meghaladja a fővárosnak adott támogatások összegét. A jelenlegi szabályozás egyébként egy képlet révén csak az adó maximumát határozza meg, amelytől a pénzügyminiszter kevesebbet is megállapíthat az önkormányzat pénzügyi teljesítőképességére tekintettel. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter eddig nem tette meg.

Az Argentínában született egyházfő katolikus fiesztát látott Budapesten, Európa szívében. Máté-Tóth András teológus szerint ennek az élménynek is köze lehet ahhoz, hogy Ferenc pápa a rossz egészségi állapota ellenére elfogadta a Magyarországra szóló meghívást.