Kína kulcsfontosságú globális erővé vált, számos csúcstechnológia vezető országává, státusza és az uniós érdekeink miatt még fontosabbá válik az EU-val való kapcsolata, ezért a Kínával való szakítás nem életképes, nem kívánatos és nem is célszerű – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.
A EU-Kína kapcsolatok újragondolásáról szóló plenáris vitában az elnök elmondta, Az EU-nak ki kell dolgoznia kockázatmentesítési startégiát Pekinggel való viszonyát illetően, amely világosan rámutat a kockázatokra és a lehetőségekre. Mint fogalmazott, az utóbbi évek során Kína általános stratégiai álláspontja „megkeményedett”. Például a katonai gyakorlatokat hajt végre a Dél-kínai-tengeren, vagy súlyos emberi jogsértéseket követ el az ujgurok lakta területeken. Az EU a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás megteremtésére szólít fel, és határozottan ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását, különösen erő alkalmazásával. Ursula von der Leyen szerint Kína fokozza gazdasági és kereskedelmi kényszerítő politikáját is, ez arra utal, hogy lezárta a reformok és a nyitás korszakát és a biztonság valamint az ellenőrzés új korszakába lépett – mondta.
– Kína nyíltan a világtól való függőségének csökkentésére irányuló politikát folytat. Ez teljesen rendben van. De miközben növeli a függetlenségét, egyben növeli a világ tőle való függőségét is, például a kritikus nyersanyagok vagy a megújuló energiaforrások, az új technológiák terén – mutatott rá. Hozzátette, ezért kell egy olyan megközelítést kidolgozni, amely megfelel a gazdasági és nemzetbiztonsági szükségleteknek, amelyet mindenki támogat, és Kína is képes elfogadni. Az elnök szerint e célból csökkenteni kell a félreérthető kommunikációt, és biztosítani kell Kínát, hogy az EU nem akarja megszakítani a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos kapcsolatokat, továbbá sürgető szükség van az EU-Kína kapcsolatok egyensúlyba állítására az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a kölcsönösség alapján.
„Azt szeretnénk, ha Kína tiszteletben tartaná az egyenlő feltételeket, amikor a vállalatainknak a kínai piacra való bejutásáról van szó, továbbá a támogatások átláthatóságát, és a szellemi tulajdonjogokat. Ezért kell a jövőbeni Kína-stratégiánk központi részét képeznie a gazdasági kockázatcsökkentésnek”
– hangoztatta.
Ursula von der Leyen szerint több területen kell specifikus stratégiát kidolgoznia az EU-nak: az ellenállóképesség javítása és a versenyképesség illetve az ipari és védelmi szuverenitás erősítése terén, a kereskedelmi védelemre vonatkozóan. Hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy az uniós vállalatok tőkéit, szakértelmét ne lehessen felhasználni a rendszerszintű riválisok katonai hírszerzési képességeinek erősítésére.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő beszédében rámutatott, hogy az EU-Kína kapcsolatok, már csak azért is bonyolultak, mert az egyes tagállamok különbözően közelítenek Pekinghez. – Amennyiben egy közös koherens uniós Kína-stratégiát akarunk kialakítani, létfontosságú, hogy az EU minden egyes tagállama úgy járjon el, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartja a szerződéseket és hatáskörét – közölte.
Véleménye szerint a közös stratégia kialakítása során, nagy figyelmet kell szentelni a Kínával való párbeszéd fenntartására.
„Kína szuperhatalom, amely folyamatosan növekszik, jelen van az egész világon, befolyása jelentős, politikai súlya egyre nagyobb és egyre vonzóbbá válik a déli országok számára. Nem hagyhatjuk abba a tárgyalásokat Kínával, csak azért mert az ország nem demokratikus. Több mint 40 magasan eladósodott ország van, több milliárd embert érint a klímaváltozás. Az ilyen problémák megoldásában együtt kell, hogy működjünk Pekinggel”
- mondta.
Josep Borrell hangsúlyozta továbbá, hogy Kína minden nemzetközi fórumon és a világ minden országával szemben olyan narratívát alakított ki, amely az alapvető politikai jogokat a gazdasági fejlődésnek rendeli alá. Mint mondta, a politikai szabadságra szükség van a polgárok jólétének megteremtése végett, ezért a rendelkezésre álló összes szellemi erővel szembe kell szállni Kína narratívájával, úgy hogy közeben az EU fenntartja Kínával az emberi jogokról szóló párbeszédet.
Tajvannal kapcsolatban Borrell felhívta a figyelmet, hogy a régió Európa számára kulcsfontosságú, gazdaságilag és stratégiailag egyaránt. „A tajvani-szoros a világkereskedelem egyik legfontosabb helyszíne az EU-nak kell ott lennie, a hajózás a hajózás szabadságát biztosító műveletek révén” - hangsúlyozta. Mint mondta, el kell utasítani minden, Tajvan ügyeibe való külső beavatkozást, mert ez gazdaságilag súlyos következményekkel járhat az EU számára, mivel Tajvan szerepe a legfejlettebb félvezetők gyártásában kulcsfontosságú. A főképviselő a provokációk megakadályozására szólított fel - bárhonnan is érkezzenek - és a status quóhoz való visszatérés mellett érvelt.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta, a Kínával való kapcsolatok nem fejlődhetnek normálisan, ha Kína nem használja a befolyását Oroszországgal szemben, hogy rávegye, hogy vonja ki csapatait az országból. „Minden olyan semleges álláspont, amely nem tesz különbséget az agresszor és az áldozat között, alapvetően az agresszor oldalán áll” - jelentette ki.
Putyin és a kínai védelmi miniszter megállapította, remek a két ország együttműködése Az Egyesült Államoktól függetlenebb és szuverénebb Európát akar Macron