;

GDP;előrejelzés;infláció;recesszió;Kopint-Tárki;áremelkedés;

A hazai élelmiszerárak az idén aligha mérséklődnek, az infláció is magas marad

- Nincs rendben a magyar gazdaság szerkezete, van elemző, aki recessziót és magas inflációt vár

Az elemzői előrejelzések többségével szemben kismértékű, fél százalékos GDP-csökkenést vár 2024-ben a Kopint-Tárki kutatóintézet. aAz infláció csak decemberben fog 10 százalék alá esni.

A magyar gazdaság növekedését idén számos belső tényező visszahúzza és csak kevés támogatja. A magas infláció miatt drasztikusan visszaeső reálbérek miatt csökkenek a háztartások fogyasztásai, hasonló a helyzet a közösségi fogyasztással és a beruházásokkal, s egyedül az export lesz képest a GDP-t növelni, de éves szinten ez is csak nulla alatti „növekedésre” lesz elég – mondta az új előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. A elemző cég nem számít arra, hogy 2024-ben is túl robusztus lenne a gazdasági növekedés, a jövő évre 2,5 százalékos GDP-bővülést várnak.

A háztartások fogyasztása 2 százalékkal csökken az idén, jövőre aonban már hasonló mértékű pluszt várnak az elemzők. Termelői oldalon az építőipar teljesítménye akár 5-10 százalékkal is csökkenhet, hisz ez az ágazat kiemelten függ a belső kereslettől, ám sem a háztartások, sem a költségvetés nem építtet idén, az ehhez elengedhetetlenül szüséges uniós pénzek pedig a fasorban sincsenek.  A kutatók azzal számolnak, hogy talán az év végén érkezhet némi pénz a közösségtől Magyarországra. Az ipar alig két százalékkal nőhet az idén, ez is szinte kizárólag az uniós gazdaságok bővülésének köszönhető, a mezőgazdaság teljesítménye pedig, a tavalyi drasztikus visszaesés miatt idén már 10 százalékkal nőhet. 

A GDP-csökkenése is azt jelzi, hogy nincs rendben a magyar gazdaság szerkezete, az infláció mértéke pedig a magyar gazdaság súlyos állapotára utaló egyértelmű jel 

– jegyezte meg Palócz Éva. A cég nem változtatott inflációs prognózisán, vagyis a tavalyi éves 14,5 százalékos átlagos drágulás után idén 19 százalékos pénzromlást vár. A kormány 15 százalékos inflációs előrejelzése nem tartható – szögezte le a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

A magyar infláció már tavaly óta a legmagasabb az egész EU-ban, és ez így marad az idén is. Márciusban az uniós országokban már 1-1,5 százalékponttal csökkent az árindex, idehaza a KSH adatai szerint ez mindössze 0,2 százalékpont volt. A hazai élelmiszerárak nem csökkennek, az ukrán gabonára, illetve más termékekre kivetett importtilalom az egy szem reménysugárt is kioltotta. Az elmúlt hónapokban ugyanis a mezőgazdasági termék felvásárlási árai már elkezdtek csökkenni, az importtilalom ezt a folyamatot fogja megszakítani – fogalmazott Palócz Éva. Emellett a szolgáltatások árai is emelkednek.

Magyar infláció magától nagyon nehezen fog csökkenni, az egyetlen remény a bázishatás, azaz a tavalyi, szélsőségesen magas értékekhez való viszonyítás. Az év első felében így is 20 százalék felett marad a pénzromlás, szeptemberben nagyot csökkenhet árindex az energiaárak egy évvel azelőtti emelése miatt, míg decemberben egy újabb csökkenés várható a benzinársapka tavalyi eltörlésnek köszönhetően. A Kopint-Tárki szerint még novemberben is 10 százalék felett marad az infláció, és ha decemberben az alá megy, akkor az a tavalyi benzinársapka eltörlésnek lesz egyedül köszönhető. A még érvényben lévő élelmiszerársapkák eltörlése majd 0,3-0,5 százalékponttal emelheti meg az éves inflációt, ha egyszer erre rászánja megát a kormány. A Kopint azzal számol, hogy így idén éves átlagban 19 százalékkal emelkedhetnek az árak, de 2024-re is még 5,8 százalékos éves inflációt várnak. Az idén a bruttó keresetek 15 százalékkal emelkednek, ám a magas infláció mellett a nettó reálkeresetek 3,4 százalékkal csökkennek.

Idén leáll az uniós felzárkózásunk

A magyar gazdaság idén fél százalékkal zsugorodik, ezzel szemben az Európai Unió GDP-je 0,9 százalékkal emelkedhet – mondta Nagy Katalin, vezető kutató. Ez egyben azt is jelenti, hogy idén minden bizonnyal megáll a magyar gazdaság felzárkózása. Miközben idehaza a GDP csökkenésére számít a Kopint, a környező országokban is átlagosan 0,9 százalékos növekedés várható. Nagy Katalin szerint érdemes Romániára figyelni, amely mára már a régió második legnagyobb gazdaság lett a lengyel után. A román egy főre jutó GDP tavaly utolérte magyart, ez nem kis részben annak köszönhető, hogy az ország tavaly is több milliárd eurónyi uniós támogatást tudott lehívni. 

A jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám bútorai sejlenek fel a háttérben.