A Népszava megbízásából készült kutatásában a Publicus arra volt kíváncsi, hogy a magyarok milyen mértékben éreznek rokonszenvet vagy ellenszenvet más népek iránt. Az életkor, nem és iskolázottság szerint reprezentatív felmérés során a megkérdezettek tizennyolc népről mondtak véleményt.
A népszerűségi lista első helyén az olaszok állnak (velük a magyarok 84 százaléka szimpatizál), utánuk az osztrákok (82 százalék), majd a lengyelek (81 százalék) a finnek és a spanyolok (80-80 százalék) következnek. Az adatok alapján 70 százalék fölött szerepeltek a csehek (78 százalék), a svédek (76 százalék), a franciák és a németek (74-74 százalék), a britek (73 százalék) és a szlovákok (71 százalék).
A 60-70 százalék közötti sávba kerültek a törökök (63 százalék), az ukránok (62 százalék), az amerikaiak (61 százalék) és az indiaiak (60 százalék). A pozitív válaszok mértéke 60 százalék alatt maradt a kínaiak (58 százalék) és a románok (55 százalék) esetében.
Egyetlen nép volt, amelynek „tetszésindexe” nem érte el az 50 százalékot, sőt jelentősen elmaradt attól: ez pedig az orosz (44 százalék).
Nem tudni, a válaszadók milyen megfontolásból tartják rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek az adott népet, de több mint valószínű, hogy a véleményalkotást gyakran meghatározták a politikai motivációk. Feltűnő legalábbis, hogy azokat a népeket, amelyek vezetőivel a fideszes kormány jó kapcsolatokat ápol, a kormánypártiak rokonszenvesebbnek találták, mint az ellenzékiek. És fordítva:
azokat az országokat (népeket), amelyekkel a magyar kormány konfliktusokba keveredett, „lepontozták” a fideszesek. Ezekből lényegesen több van.
A tizennyolcas listán csupán három olyan nép lelhető fel, amely nem az ellenzékiek, hanem a fideszesek körében örvend nagyobb népszerűségnek: a török, a kínai és az orosz. Minden más esetben az ellenzékiek viszonyultak nagyobb szimpátiával az adott néphez. Érvényes ez a lengyelekre is. Az ukrajnai háború után – a fideszes kormány orosz párti külpolitikája miatt – alaposan megromlott a hagyományos lengyel-magyar barátság. Könnyen lehet, hogy ez köszön vissza a felmérés eredményében is: a lengyeleket a fideszes válaszolók 72, az ellenzékiek 88 százaléka minősítette rokonszenvesnek.
Lengyel nagykövet: „lehűltek” a lengyel-magyar kapcsolatokA különbség olykor egészen drasztikus. Az ukránokkal a kormánypártiak 34 százaléka szimpatizál, szemben az ellenzékiek 81 százalékával. A németek a fideszesek 50 százaléka, míg az ellenzékiek 89 százaléka számára rokonszenvesek. Az amerikaiak megítélésében is hatalmas az eltérés: a kormánypártiak 37 százaléka áll szemben az ellenzékiek 81 százalékával. Vagy lássuk például a svédeket, akiknek NATO-csatlakozását vonakodik megszavazni az Orbán-kormány:
a fideszesek 55 százaléka eltörpül az ellenzékiek 91 százalékához képest.
Ha azt nézzük, hogy a Publicus Intézet felmérése szerint a kormánypártiak 74 százaléka szimpatizál a törökökkel, akkor megállapítható, hogy a fideszesek számára lényegesen rokonszenvesebbek a törökök, mint akár az amerikaiak, a németek vagy a svédek. Még egy összevetés: a fideszesek inkább kedvelik az oroszokat (54 százalék), mint az amerikaiakat (37 százalék).
A nem válaszolók aránya általában 8-14 százalék között mozgott, de átlagot meghaladó kivételek itt is akadnak: a spanyolokról a megkérdezettek 16 százaléka, az indiaiakról 24 százaléka nem tudott, vagy nem akart véleményt alkotni.
