Véget ért az atomenergia korszaka Németországban. Szombaton nem sokkal éjfél előtt az utolsó három atomerőművet, az Isar 2-t, a Neckarwestheim 2-t, valamint az Emslandot is lekapcsolták a villamosenergia-hálózatról. Az atomenergia ellenzői ünnepelték a történelmi lépést.
Több mint hat évtized után ért véget a nukleáris energia használatának korszaka. Az első kereskedelmi célú atomerőmű a bajorországi Kahlban 1960 novemberében kezdte meg működését: 1961 júniusa óta táplált áramot a hálózatba. Az NDK-ban 1966-ban kezdték el használni a technológiát áramtermelésre. 2001-ben az akkori szociáldemokrata-zöld koalíció hozta meg az első fontos döntést az atomenergia használatának fokozatos megszüntetéséről. A 2009 és 2013 között regnáló kereszténydemokrata-liberális szövetségi kormány kezdetben meghosszabbította az atomerőművek üzemidejét, de a 2011-es fukusimai reaktorkatasztrófa hatására bejelentette: 2022-ig folyamatosan lekapcsolják a nukleáris erőműveket a hálózatról. Ezt a határidőt aztán tavaly hosszas vita után ismét három és fél hónappal kitolták. Olaf Scholz kancellár három párti koalíciója döntésének hátterében az állt, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziót követően megugrott az energiahordozók, főleg a gáz ára, s Berlin ellátási problémáktól tartott. Végül azonban Németország gond nélkül átvészelte a téli időszakot.
Noha az atomerőművek leállítása már eldöntött tény volt, az atomenergia előnyeiről és hátrányairól szóló vita tovább folytatódik. Steffi Lemke szövetségi környezetvédelmi miniszter a dpa hírügynökségnek adott nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a nukleáris erőművek leállítása biztonságosabbá teszi Németországot. "Az atomenergia kockázatai végső soron ellenőrizhetetlenek egy esetleges baleset esetén" – fogalmazott. Ricarda Lang, a Zöldek frakcióvezetője pedig úgy foglalt állást, hogy az atomerőművek kivezetése "a megújuló energiák korszakába való végleges belépést" jelenti. Saskia Esken, a szociáldemokrata SPD frakcióvezetője a Funke Mediengruppe újságjainak nyilatkozva " boldogságát" fejezte ki, hogy Németországnak végre sikerült kivezetnie "a rendkívül veszélyes atomenergiát".
Nem csak a társadalomban, a német koalícióban sincs azonban teljes egyetértés a kérdést illetően. A koalíció legkisebb pártja, a liberális FDP ugyanis úgy látja, igenis szükség van a nukleáris energiára. Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkára ismételten azt követelte, ne hagyják el teljesen ezt a technológiát. "Az atomenergiának a leállítás után is kell, hogy legyen jövője Németországban" – fogalmazott a dpa-nak. "Ez magában foglalja a nukleáris fúzióval kapcsolatos kutatások kiterjesztését, valamint az új és biztonságos atommaghasadási technológiákban rejlő lehetőségek kihasználását." Az SPD és a Zöldek azonban ellenzik a felvetést.
Ünnepelt a Greenpeace környezetvédelmi szervezet. Berlinben performanszt is tartottak a történelmi leállás nyomán. Fesztivált rendeztek Münchenben is a Bund Naturschutz környezetvédelmi szervezettel együtt. A rendőrség szerint az akcióban ezren vettek részt. Baden-Württembergben az atomenergia több száz ellenzője a neckarwestheimi atomerőmű előtt ünnepelt.
A Nuklearia nevű egyesület viszont felhívásában azt közölte: "Az atomenergiát a legjobb módszernek tartjuk a jólétünk megőrzésére, egyúttal a természet és a klíma védelmére”.
