Tiltakozást váltott ki a XIII. kerületi Újlipótvárosban lévő Herman Ottó Általános Iskolában, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) átvenné a fenntartói jogot a tankerülettől. Az egyik diák „Szavazzatok nemmel a zsidó iskolára” szövegű felhívást tett ki a faliújságra – adta hírül a Telex. Ágni Dóra, az iskola igazgatója a portálnak azt válaszolta, hogy a Herman befogadó és elfogadó közösség: antiszemita, negatív hangok nincsenek náluk. Az általa „ártatlan plakátnak” minősített felhívást a kollégái eltávolították, mielőtt ő közbeléphetett volna.
Felmerül a kérdés, ha valóban csak „ártatlan plakátról” van szó, miért kellett azt eltávolítani. Kunos Péter, a BZSH ügyvezető igazgatója nem tartja annyira idillinek a helyzetet, mint Ágni Dóra. A Népszavának nyilatkozva arról számolt be, hogy a hitközséghez eljutott visszajelzések szerint több szülő is antiszemita, vagy annak a határát súroló kijelentéssel fogadta az esetleges fenntartóváltást.
„Úgy gondoltuk, hogy a XIII. kerületnek ezen a részén, az Újlipótvárosban az átlagosnál nagyobb arányban élnek zsidó identitással is bíró családok” – indokolta Kunos Péter, hogy a BZSH miért éppen ezt az iskolát szeretné fenntartásába venni. A hitközséget éppen ezért váratlanul érte, milyen indulatokat kavart a kezdeményezés.
A BZSH ugyanis nem felekezeti iskolát akar létrehozni, hanem olyan intézményt, amely világnézeti és vallási szempontból talán még a mostani állapotnál is semlegesebb maradna.
Ateistának vagy vallásosnak, liberálisnak vagy konzervatívnak lenni, mindenkinek szabad döntése”. Az idézet abból a lapunk birtokában lévő levélből való, amit Salusinszky András, a BZSH Külkereskedelmi Technikum és a Dávid Király Kollégium igazgatója írt az iskola tájékoztatására: munkájának ismeretében a hitközség őt kérte fel, hogy „tevékenyen vegyen részt” a XIII. kerületi iskola fenntartóváltásának folyamatában. Salusinszky András abban a reményben vállalta el a feladatot, hogy „új lendületet, szakmai téren minőségi javulást vihetünk a kulturálisan sokszínű Újlipótváros szívében található általános iskola oktatásába”.
Kunos Péter kérdésünkre hangsúlyozta: szerte az országban számtalan helyen előfordult már, hogy önkormányzati, állami intézmény valamelyik egyház fenntartásába került. A BZSH kezdeményezésének semmi köze ahhoz a néhány hónapja elfogadott jogszabályhoz, amely lehetővé teszi, hogy egyházak ingyen tulajdonba vegyenek önkormányzati ingatlanokat. A konkrét esetben maga az épület maradna az önkormányzat tulajdona, a hitközség – ismételte meg az ügyvezető igazgató – csak a fenntartói jogokat gyakorolná.
Az ehhez hasonló fenntartóváltásról a törvény úgy rendelkezik, hogy ki kell kérni a diákok, a tanárok és a szülők álláspontját – folytatta Kunos Péter. A diákok és a tanárok véleménye csak orientáló jellegű, a döntő szót a szülők mondják ki. Ahhoz, hogy a fenntartóváltás megvalósulhasson, a szülők több mint 50 százalékának támogató szavazatára van szükség. A végleges döntést a köznevelésért felelős miniszter – a sajátos magyar kormányzati struktúrában Pintér Sándor belügyminiszter – hozza meg. Kunos Péter elmondása szerint a BZSH képviselőinek részvételével első körben már tartottak egyeztető fórumokat. Az indulatokkal fűszerezett szülői fórumot a „jéghideg tornateremben” rendezték – nehezményezte az ügyvezető igazgató. A diákok felkészültségről tanúskodó kérdéseket tettek fel, a tanárok túlnyomó többsége viszont egyáltalán nem kérdezett semmit, csak utólag közölte, hogy nem ért egyet a fenntartóváltással. Hétfőn újabb forduló következik, a szülők aztán kedden szavaznak arról, támogatják-e a BZSH kezdeményezését.
– A közoktatásban elképzelhetők olyan negatív változások, amelyek alól legalább részben mentesülhetne az iskola, ha hitközségi fenntartásba kerülne. A BZSH lehetne a menekülési útvonal
– érvelt Kunos Péter. Ha azonban a hitközség valóban erős ellenállást tapasztal, akkor nem ragaszkodik ahhoz, hogy megvalósítsa elképzelését. A BZSH ügyvezető igazgatója némi iróniával hozzátette: „senkire nem lehet ráerőltetni azt, ami jó lenne neki”.
