- Repedezik a kormánypárti rezsifal, már a fideszesek is elkezdtek kétkedni

Január és március között a politika fősodrába került energiaügyi kérdésekben főképp a Fidesz-KDNP-szavazók kormányba vetett bizalma morzsolódott – derül ki a Publicus Intézet által lapunk felkérésére készített felméréseiből. A közmű-ügyekben az ellenzékiek által formált határozott, de a bizonytalanok körében is egyértelműen kimutatható kurzusellenesség szintje alig változott.

Míg ugyanis januárban a kormánypártiak háromnegyede teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a lakossági energiatarifák nem követik a tőzsdéket, addig a márciusi jelzésű, de április elejéig zajló, friss Publicus-felmérés szerint az arány mára 51 százalékig esett. Legalább ennyire szembetűnő, hogy a kormány hozzáállását ellenző Fidesz-KDNP-szavazók aránya majdnem háromszorosára, tízről 28 százalékra ugrott.

Hasonló elmozdulás az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében nem mutatkozik. Előbbiek 71, utóbbiak 55 százaléka nem ért egyet a lakossági piaci árak szinten tartásával. Bár az ellenzékiek esetében az érték hajszálnyi csökkenés, ők csak bizonytalanokká és nem tagadókká váltak. A politikai álláspontjukat titkolók esetében az érték érzékelhető emelkedés. A kormánytétlenséggel e csoportoknak változatlanul körülbelül ötöde ért egyet. (A rezsicsökkentett tarifák többszörösére rúgó lakossági piaci díjak tavaly augusztusi bevezetésekor az azok alapjaként bemutatott tőzsdei energiaárak január óta még tovább, 2022. közepi szintjüknek immáron töredékére estek.)

A kormányzati propaganda-gépezet milliárdokat nem kímélve hosszú hónapok óta harsogja, hogy „az energiaárak emelkedéséért az elhibázott brüsszeli szankciók a hibásak”. Míg az állítás második felét szakértők mindig is valótlannak tartották, a jelek szerint

A Fidesz-KDNP-hívek körében mégis némi elbizonytalanodást jelez, hogy esetükben azok aránya, akik tagadják az Orbán-kabinet energiaárakra gyakorolt hatását, 69-ről 61 százalékra apadt. Ama kormányhívek aránya viszont, akik szerint a kabinet is felelős a rezsiemelkedésért, 19-ről 30 százalékra ugrott. Igaz, ha hajszállal, de körükben a brüsszeli szankciókat kárhoztatók aránya is nőtt, mégpedig 86-ról 87 százalékra. Miközben szakértők az energiaárak tavalyi elszabadulásáért egyértelműen Oroszországot okolják, a kormánypártok hívei ezt az álláspontot a januári 52 százalék után március végén már csak 50 százalékban osztották.

Míg az ellenzéki szavazók körében 97 százalék, addig a bizonytalanoknál 76 százalék véli úgy, hogy a rezsihelyzetről az Orbán-kabinet is tehet. Ez mindkét körben 4-4 százalékpontos emelkedés. Előbbi körben a Kremlt a januári 64 százalék után 72 százalék, utóbbiban pedig az év eleji 54 százalék után 59 látja felelősnek a kialakult helyzetért. Azt, hogy a brüsszeli szankciók tehetnének az energiaáremelkedésért, az ellenzékiek 73 százaléka nem hiszi el, ami 2 százalékpontos emelkedés. Az e kérdésben és politikai hitvallásukban is kétkedők aránya a januári 37 százalékról 45 százaléka nőtt. Bár az elmúlt negyed év során az emberek szemében összesítve mindhárom tényező szerepe nőtt, a felelősségi sorrendben (a valóságnak megfelelően) az első az Orbán-kabinet, második Moszkva és csak harmadik Brüsszel.

Azok körében, akik fogyasztása átlépte a támogatott, vagyis „rezsicsökkentett” mértéket – akikre így a „lakossági piaci ár” vonatkozik -, a nehezen fizetők aránya a januári 33 százalékról 36 százalékra nőtt. Az átlagos havi rezsi 36 ezer forint maradt; a tavalyi áremelések előtt ez a szint 26 ezer forintra rúgott. A gáz- vagy a villanyfogyasztás, a januári 30 százalék után, március végén az összes megkérdezett háztartás 29 százalékában lépte túl a támogatott mértéket. E kör háromnegyede ugyanakkor többet fizet, mint amire számított.