Magyar idő szerint péntek délután, negyed háromkor sikeresen útnak indították egy Ariane-5 rakéta fedélzetén a Francia Guyana-i Kourou űrközpontból az Európai Űrügynökség (ESA) Juice űrszondáját. A 2012-ben zöld utat kapott Juice az utóbbi évek legfontosabb európai űrkutatási küldetése: az ESA Cosmic Vision programjának első nagyszabású eleme a Jupitert és három nagy jeges holdját vizsgálja majd behatóan.
Az űreszköt 2031 júliusában ér a Jupiterhez, majd három és fél évig kering körülötte, miközben közel fog elrepülni az Europa, Ganymede és Callisto mellett. Az Európát csak kétszer közelíti meg, főleg a másik két hold lesz fókuszban idejének nagy részében. Az Európát a NASA Europa Clipper küldetése fogja részletesen felderíteni szintén abban az időben. Ez jövőre indul útnak, és 2030 áprilisában ér a céljához, de a sugárzás elkerülése érdekében nem a hold, hanem a Jupiter körül fog keringeni.
A Juice kezdetben szintén az óriásbolygó körül kering majd, de 2034-ben pályát módosít, a Jupiter helyett a Ganymede körül kering majd, ami a legnagyobb hold a Naprendszerben és ez az egyetlen hold, amely saját mágneses térrel rendelkezik. Ez lesz az első alkalom, hogy egy űreszköz egy másik bolygó kísérője körül fog keringeni.
A tudósokat azért érdeklik a Jupiter holdjai, mert több tíz kilométer vastag jégtakarójuk alatt hatalmas óceánok találhatók, amelyek kedvező lehetőségeket kínálhatnak bizonyos életformáknak. Mindazonáltal aligha remélhető, hogy a Juice bizonyítékokat talál arra, van-e élet a holdakon, de az adatai segítséget adhatnak a tudósoknak abban, hogy megtudják, tényleg rendelkezésre állnak-e a feltételek az élethez. A Ganymedén kevésbé valószínű, mint a kisebb Európán, de a tudósok össze akarják hasonlítani a jégrétegek alatti óceánokban található állapotokat. A vizsgálatokat azokkal az extrém magas szintű sugárzások segítségével fogják folytatni, amelyek a Jupiter erőteljes mágneses mezeje, valamint a bolygó és legközelebbi holdja, az Io által kibocsátott töltött részecskék kombinációjából jönek létre.
Az erős sugárzás elől a Juice műszereit két ólommal bélelt kamrában kellett elhelyezni, miniatűr atombunkerekben, hogy nehogy túl korán tönkremenjenek. A szonda 85 négyzetméternyi napelemmel működik majd. A 820 Watt teljesítményű szerkezet a Naptól távol, a Jupiter nem túl barátságos környezetében biztosítja majd a szonda működéséhez szükséges energiát. Viszont az említett sugárzások ezt is öregítik, így a küldetés 2035-ben véget kell, hogy érjen. Az irányítók azt tervezik, hogy akkor az űreszközt a Ganymede felszínének ütköztetik, nehogy űrszemétté váljon, és esetleg a sokkal élet-barátabb Európával találkozva megfertőzze azt földi mikrobákkal.
A Juice és a Europa Clipper küldetések egyengethetik az utat olyan küldetések előtt, amelyek keretében leszállásra is sor kerülhet a Jupiter óceni világában.
Magyar kutatók a Juice fejlesztésében
Az űrszonda elkészítésében magyar cégek és kutatóintézetek is fontos szerepet játszottak. A Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézete és az SGF Kft. a Juice egyik fontos detektorának elkészítésében vett részt. A PEP nevű műszer hat különböző érzékelőt tartalmazó együttes, amely a Jupiter plazmakörnyezetét, mágneses terét, valamint a kozmikus sugárzás és a napszél kölcsönhatását vizsgálja majd. A magyar kutatók által fejlesztett két tápegység feladata a PEP két processzorkártyájának és négy szenzorának energiaellátása.
A wigneres kutatók részt vettek egy másik műszer fejlesztésében is: a J-MAG magnetométer a londoni Imperial College vezetésével készül, feladata, hogy a Jupiter és nagyszámú holdjának mágneses terét kutassa. A miskolci ADMATIS Kft. egyebek mellett speciális hőszigetelést készített az európai űrszonda PEP műszerének egyik érzékelőegységéhez.
A Juice fejlesztésében való részvételnek köszönhetően a magyar kutatók elsők közt vehetnek majd részt a mérési adatok feldolgozásában és az új eredmények publikálásában.
