Világnézete és politikai véleménye alapján az ellenzéki választótábor heterogén sokaságot alkot, a közös pontot az Orbán-rezsim elutasítása, az ország helyzetével és a magyar demokráciával való elégedetlenség jelenti – állapította meg a Republikon Intézet közelmúltban publikált elemzése.
Ideológiai önbesorolása alapján is sokszínű választói csoportról van szó. Az ellenzéki szavazók körében a legnagyobb aránnyal bíró szocialista világnézet is csak 22 százalékot, a második helyen lévő liberális felfogás pedig 21 százalékot ér el. Elsődleges világnézetük alapján 14 százalékot tesznek ki az „erős nemzeti érzésű” ellenzékiek, 13-13 százalékot a „rend és stabilitás hívei” és a „zöldek, környezetvédők”, 8 százalékot az „européer, nyugatias gondolkodású emberek”, 6 százalékot a „hívők”, 4 százalékot a „konzervatív, hagyománytisztelő emberek”.
Mesterházy Attila, amikor bejelentette, hogy kilép az MSZP-ből és új pártot alapít, közölte: „A kutatásokból jól látható, hogy több százezer olyan ember van, aki szociáldemokratának vallja magát, mégsem választ magának pártot a palettáról.” A Republikon Intézet felmérése arra utal, hogy állításában lehet igazság.
A szocialista, szociáldemokrata gondolkodású emberek 34 százaléka ugyanis nem találja szimpatikusnak a jelenlegi magyar politikai szereplőket, szívesebben szavazna új, kívülről érkező politikai erőre.
(Ugyanígy van ezzel a liberálisok 32, a zöldek 42 és az erős nemzeti érzésű, konzervatív emberek 44 százaléka.)
Mesterházy esetében az a kérdés, hogy az ellenzéki választók mennyiben tekintik új szereplőnek – nyilatkozta lapunknak Virág Andrea politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Korábban ő az MSZP elnöke és miniszterelnök-jelöltje is volt, de régóta nem töltött be fontos szerepet a pártban. Fontos látni azonban – hangsúlyozta Virág Andrea –, hogy azok, akik szívesebben szavaznánk egy új politikai erőre, nagyon elégedetlenek a mostani ellenzékkel. Nem feltétlenül az a vágyuk, hogy a jelenlegi ellenzéki formációk különböző módon tovább osztódjanak:
egy meglévő pártból kilépő politikus új pártja – ahogyan ezt Szanyi Tibor sikertelen próbálkozása is mutatja – aligha elégíti ki az igényüket. Nem az ellenzéken belüli átalakulásra, hanem ténylegesen új szereplők megjelenésére várnak.
Azt, hogy kik lehetnének ezek a bizonyos új szereplők, nagyon nehéz megmondani – tette hozzá Virág Andrea. A Momentum színre lépésekor sem lehetett megjósolni, hogy a kezdeményezésből létrejön az ellenzék egyik meghatározó pártja. Valószínűleg az ellenzéki szavazóknak sincs konkrét elképzelésük arról, hogy kiket szeretnének látni a politikában. Csak annyit tudnak, hogy nem az eddigieket, akik rendre elrontották a parlamenti választásokat.
Lényeges körülmény, hogy bármilyen sokan is vannak azok, akik új politikai erőt szeretnének, az ellenzéki szavazók többsége még mindig szívesebben szavazna a jelenlegi szereplők valamelyikére, akit már ismer.
Az idézett felmérés csak az ellenzékkel foglalkozott, más kutatásokból viszont következtetni lehet a kormánypárti táborban uralkodó hangulatra is. Virág Andrea elmondása szerint ma már a fideszes szavazók nem jelentéktelen hányada is így gondolja, hogy Magyarországon „rossz irányba mennek a dolgok”, de a pártpreferenciákban ez nem tükröződik: az ősszel és télen tapasztalt lemorzsolódás után a Fidesz stabilizálta támogatottságát. Egyelőre tehát azok a kormánypárti szavazók sem pártoltak el a Fidesztől, akik amúgy elégedetlenek az ország helyzetével.
