Tudják azt maguk, hogy mi is az a háborús infláció - szegezte a mellemnek az obligát kérdést a tapasztalat újságírónő, pálmafákkal övezett házának teraszán. Eközben minden irányból felvijjogtak a légvédelmi szirénák megszokhatatlan hangjai, jelezvén, hogy Izrael északi és déli részét a szomszédos arab országokból és a Gázai-övezetből rakéták tucatjaival támadták meg - eredménytelenül - különböző terrorista csoportok. Majd a szerkesztő így folytatta: "Nálunk biztonságunk megőrzésére fordított dollár tízmilliárdok miatt száguldanak felfelé az árak, évesítve már 5,4 százaléknál tartunk, ami rettenetes. Mi történik Magyarországon, ahol az ország biztonsága szavatolt, semmilyen aktív szerepet nem vállalnak az Ukrajnában folyó harcokban, s mégis a miénk ötszörösére kúszott fel a fogyasztói árindexük. A kormányuk mégis folyamatosan a háborús hatásokra hivatkozik."
Kissé szégyenlősen hallgattam a kolléganő jogos értetlenkedését. S bár eddig sem volt kérdéses, a márciusi, hazai 25,2 százalékos, az előző havinál alig-alig kedvezőbb, évesített inflációs adat is rácáfolt arra, hogy európai elsőségünket, beleértve a 42 százalékot meghaladó élelmiszerdrágulást egyáltalán nem a háború, de még csak nem is a szankciók okozzák. De hónapról hónapra növekszik a különbség az általános infláció, és a nyugdíjasokat sújtó között. Az időskorúaknak már 26,7 százalékot kellett elviselniük. Amíg az energiakrízis mérséklődött- s ennek hatására az Unió országaiban 7-8 százalékosra csökkent a pénzromlás üteme, addig nálunk az infláció enyhülésének semmi jele.
Már eddig is nyilvánvaló volt, hogy a hatósági áras élelmiszereknek nincs érdemi befolyása az árszínvonalra, s így megszüntetésük sem okozna gondot. Az árak alakulására most kisebb mértékben hat a forint árfolyamalakulása. Bár a magyar deviza jelenleg is gyenge, viszont az év eleje óta nem veszített az értékéből. Ugyanakkor a vállalkozások profitéhsége megnőtt, gyakorta nagyobb mértékben emelnek a fogyasztói áraikon, mint ahogy a növekvő költségeik indokolnák. Ennek oka, hogy "rájátszanak" az emberek inflációs várakozásaira. A hitelességét - a kormánnyal egyetemben - már évek óta elveszített MNB márciusi inflációs jelentése a pénzromlás első félévi prognózisát maga is bizonytalannak tartja, 15,0 és 19,5 százalék közé teszik. Mivel ennek az időszaknak a fele már eltelt, az eddigi jóslatoknál jóval lassúbb lehet az infláció növekedési ütemének a mérséklődése, így nem szükséges nagy jóstehetség ahhoz, hogy egész bizonyosan a jegybank előrejelzésének felső értéke körül drágul majd az életünk a nyár derekáig. Magyarországon a háztartások az infláció alakulását az alapvető élelmiszerek árán méri le. S bár az üzletláncok a húsvéti ünnepek előtt tömegesnek feltüntetett árcsökkentéseket jelentettek be, ezeknek a hatását nem tükrözik a statisztikai adatok. Így nem csoda, hogy bár feltehetően már januárban túllendültünk az áremelkedési csúcson, ez az inflációs várakozásokat továbbra sem mérsékelte.