- Mindenkit megnyugtatott Szijjártó Péter, Magyarország továbbra is orosz függőségben marad

Megszülettek azok a megállapodások Oroszországgal, amelyek biztosítják Magyarország zavartalan és folyamatos földgáz- és kőolajellátását az elkövetkezendő időszakban is - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel és a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott egyeztetéseit követően arról számolt be, hogy noha három „jó hírrel” is tud szolgálni Magyarország számára, előre borítékolható, hogy látogatása milyen reakciókat fog kiváltani a „nemzetközi liberális fősodor” és a hazai ellenzék részéről. „Azonban mindaddig, amíg az energiaellátás ügye fizikai kérdés, és nem politikai vagy ideológiai tetszés vagy nemtetszés kérdése, addig tetszik, nem tetszik, Oroszország és az oroszokkal való együttműködés meghatározó marad Magyarország energiaellátásának biztonsága tekintetében” - ismételte el a szokásos panelt.

Szijjártó Péter elgondolása szerint az átvészelt tél után Európában „nagy mellénnyel szokás mostanában járni”, azonban a Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég kiadta vészjósló jelentését, amely szerint az igazán komoly nehézségek a következő fűtési szezonban várhatók, amikor is kritikus lesz az ellátásbiztonság. Egyrészt semmi garancia nincs rá, hogy a következő tél is ennyire enyhe lesz, másrészt a kínai gazdaság energiaigénye jelentősen nő a koronavírus-járványt követő újranyitás nyomán, harmadrészt pedig még nem épültek ki a szükséges LNG-kapacitások a kontinensen - sorolta.

Szijjártó Péter alapvető fontosságúnak nevezte az orosz földgázszállítás zavartalanságát, és első pontként üdvözölte, hogy megegyeztek azon opció meghosszabbításáról, amelynek értelmében szükség esetén hazánknak lehetősége lesz a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felüli vásárlásokra is.

A második megállapodás értelmében kiterjesztették azt a lehetőséget is, amelynek alapján Magyarország a gáz aktuális árától függetlenül, késleltetve fizetheti meg a megszabott 150 eurós árszint feletti részt. „Persze a mai energiaárak, hála a Jóistennek, ennél jóval alacsonyabbak, de az elmúlt egy év pont azt mutatta meg, hogy az extrém helyzetekre is fel kell tudni készülni” - magyarázta.

Utolsó pontként közölte, hogy Oroszország afelől is biztosította, hogy minden technológia, tudás és alkatrész a rendelkezésükre áll a szankciók ellenére is a Török Áramlat vezeték folyamatos üzemeléséhez, így az idei karbantartási és fenntartási munkálatok zavartalanul le fognak zajlani. Hozzátette, hogy ha ez a gázvezeték a „sok baráti fenyegetés” miatt nem épült volna meg, akkor ma Magyarország ellátása gyakorlatilag lehetetlen lenne.

Az orosz függőség az egyik neuralgikus pontja az amerikai-magyar viszonynak, nem mellesleg az egyik ok, amiért a Joe Biden vezette fehér házi adminisztráció szankciókon gondolkodik az Orbán-kormány ellen.

A miniszter kiemelte, hogy 2022-ben hazánk kőolajellátásának mintegy 80 százaléka a Barátság nevű vezetéken keresztül érkezett. Ennek kapcsán tájékoztatása szerint fontos megállapodást kötöttek arról, hogy az orosz szállító továbbra is az ukrán-magyar határon adja át a kőolajat a Molnak. „Korábban felmerültek ennél nagyobb kockázattal járó megoldási javaslatok is az orosz fél részéről, amelyek nyomán gyakorlatilag az Ukrajnán keresztüli szállítás Magyarország felelőssége lett volna, de ezt a mostani helyzetben azért jobb elkerülni” - mondta.

Tudatta, hogy az ukrajnai tranzit folyamatos fenntartása érdekében a Mol közvetlenül fogja rendezni a tranzitdíjat az ukrán vezetékhálózat üzemeltetőjével. „Amennyiben továbbra is az orosz vállalat rendezné a tranzitdíjat az ukrán vállalattal, az a jelenlegi helyzetben elég komoly bizonytalanságot szülhetne” - vélekedett.

A tárcavezető útja annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy - amint arról mi is beszámoltunk - az Egyesült Államok akár szankciókat is kivethet az Orbán-kormány egyes tagjaira, ráadásul az egyik fő washingtoni kifogás éppen az, hogy Magyarország lényegében semmit sem tett az orosz energiahordozóktól való függetlenedés érdekében. A magyar kabinet ráadásul a függés fenntartása érdekében igyekszik a vonatkozó szankciókat blokkolni vagy legalábbis felhígítani.

Az Egyesült Államokkal való viszonyon feltehetőleg az sem segít, hogy amióta Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, Orbán Viktor maradt az egyedüli uniós vezető, aki annak ellenére sem ért rá elmenni Kijevbe, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kétszer is meghívta. Szijjártó Péternek is fontosabb teendői akadtak, mint sem hogy találkozzon ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, miközben Oroszországba meglehetősen gyakran ellátogat. Egyedül Novák Katalin államfő ment el az ukrán fővárosba, aki a köztársasági elnökké választása óta szeret látszólag az Orbán-kormánnyal ellentétes álláspontra helyezkedni a kérdésben, azzal ugyanakkor feltehetően az amerikaiak is tisztában vannak, hogy a magyar politikai életben az államfő súlya csekély, ráadásul az önállósága is erősen megkérdőjelezhető.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy az orosz függőség ráadásul anyagilag sem éri meg Magyarországnak: az irányadó tőzsdéhez képest az oroszok januárban 10 százalék körüli felárral értékesítették Magyarország számára a földgázt. Ha az MVM januárban ugyanazon mennyiséget nem az oroszoktól, hanem az azonnali tőzsdén szerezte volna be, 112 milliárd forintot takarított volna meg, s ha Orbán Viktor nem állapodik meg 2021 őszén Vlagyimir Putyinnal egy új, 15 éves hatályú orosz gázszállítási szerződésben, és ezért a tavalyi – finoman szólva viharos, a magyar költségvetést lényegében szétverő – évben végig a tőzsdén szereztük volna be a szükséges fűtőanyagot, úgy Magyarország egy év alatt közel háromszázmilliárd forintot takaríthatott volna meg.