GDP;lakossági fogyasztás;Eurostat;bérek;felzárkózás;

A románok már többet költöttek tavaly a magyaroknál, hamarosan többet is kereshetnek

- Kanyarban előz Románia

És ha nem figyelünk, hamarosan Horvátország is.

Nemzeti valutában, vagyis levában számolva tavaly a bolgár munkaerőköltség emelkedett a leggyorsabban, 15,3 százalékkal az Eurostat szerint. Második helyen a magyar munkaerőköltség növekedése áll, forintban mérve 13,9 százalékkal. Vagyis a magyar kormány látszólag joggal mondja, hogy folyamatos a felzárkózás. Ezek az adatok azonban egészen másként festenek euróban számolva: a forint leértékelődése miatt a hazai növekedés nem éri el a 4 százalékot sem. Ez egyben magyarázat arra is, hogy az uniós piacra termelő nagy multinacionális cégek hogyan tudják kitermelni a 10-20 százalékos éves béremeléseket. Termelékenységük minimális fokozása és a forint leértékelődése esetükben bőven ellensúlyozza ugyanis a bérköltségek növekedését. A hazai piacra termelő kis magyar cégeket viszont nem segíti a leértékelődés, ők ezért sem tudnak versenyezni a multikkal, így a bérszakadék tovább nő. A magyar gazdaság az olcsó munkabér mellett hosszú éveken át a forint folyamatos leértékelésével maradt versenyképes.

Ráadásul Romániában tavaly még ugyan hajszálnyival alacsonyabb volt a munkaerő költsége, de a növekedés üteme - euróban számolva -  több, mint duplája a magyar duplája.

Vagyis hamarosan e téren is előzhet Románia. 

Ez nem is lenne meglepő, hiszen - szintén az Eurostat adatai szerint - az egy főre jutó román fogyasztás már 2021-ben megelőzte a magyarokét. Vagyis a románok már most jobban élnek, mint mi. Tavaly az egy főre jutó GDP is magasabb volt Romániában, mint nálunk - vagyis fejlettségben is utolérte a magyar gazdaságot Románia.

Mindez jelzi, hogy a román felzárkózás gyorsabb és hatékonyabb annál, mint amit a magyar gazdaság befutott az elmúlt 12-13 évben, az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta.

A magyar gazdaság jelenleg az átlagos uniós GDP 77 százalékát produkálja, ezzel ma már az ötödik legfejletlenebb gazdaság az EU-ban: az elmúlt években a csehek és a lengyelek is lehagyták a magyar gazdaságot. Ma csak Bulgária, Szlovákia, Portugália, Horvátország gazdasága gyengébb a magyarnál, ám látva a horvátok felzárkózását, hamarosan ők is előznek. A bérköltségekben ez már megtörtént: tavaly az egy órányi horvát bérköltség 12,1 euró volt szemben a magyarországi 10,7 euróval.

Az időjárás napjainkra az egyik legfontosabb tényezővé vált az energiakereskedelem területén is. Ma már lényegében minden egyes időjárási jelenségnek van valamilyen érdemi hatása a villamosenergia-rendszerre, és olyan időjárási összefüggések is jelentőssé váltak az energiakereskedők számára, amelyekről ez korábban elképzelhetetlen volt.