A jelentkezők a speciális képzés után egyetlen ilyen kiskorút nevelnek majd, szemben a hagyományos, 3-5 gyereket vállaló nevelőszülőkkel.
A kezdeményezést egy online kutatás előzte meg, amelyben a szervezet arra volt kíváncsi, ki milyen testi, lelki, nevelési problémát tart beilleszthetőnek a saját családjába, és mit utasít el. Ebből derült ki, hogy a családok többsége toleráns, befogadna szülők nélkül maradt gyereket, ám vannak kizáró okok. Szinte mindenki magához venné a testvére gyerekét, sőt, akár még egy idegent is, ám ha a kiskorúnak nehézségei vannak, a legtöbben elutasítanák.
A megkérdezettek többsége nem tesz különbséget fiú és lány gyerek között, bár valamivel többen hajlanak a lányok befogadására. Leginkább óvodást vennének magukhoz, és minden ötödik még akár egy alsó tagozatost is. Ám minél idősebb a gyerek, annál kevésbé nyitottak felé, felső tagozatost és középiskolást már csak nagyjából minden nyolcadik ember vállalna. A felmérésben részt vevők legkevésbé a kábítószer-fogyasztást tolerálják, a válaszadók 70 százaléka elutasító ebben az esetben. De minden második megkérdezett nem fogadna be családjába pszichés beteget, értelmi sérültet, magát falcoló (vagdosó) vagy prostitúcióba keveredettek gyereket sem. Fizikai beteg, mozgássérült, vagy magatartási zavaros gyereket a megkérdezettek harmada utasítana el, és a cigarettázás is hasonló arányban megosztó.
Esőgyermekek – Jön az autizmus világnapja, Magyarországon rengeteg előítélet közepette él a 100 ezer érintettMinden ötödik válaszadónak akadály lenne, ha a gyerek menekült vagy roma. Ha mégis választani kellene, akkor inkább menekültet, mint roma kiskorút engednének be az otthonukba. Minden hatodik válaszadó elutasítana olyan gyereket, akinek valamilyen látható esztétikai sérülése van. Legkevésbé pedig a tanulási nehézséget tartják zavarónak.
Szilvási Léna, az SOS szakmai vezetője szerint érthető, ha egy súlyosabb problémával küzdő gyereket nehezebben vállalunk be a családok, hiszen ők sok hozzáértést és alkalmazkodást igényelnek. Becslése szerint az állami gondoskodásban élő gyerekek minimum 20 százaléka igényel különleges bánásmódot.
Alig van felkészítés
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csaknem 5900-an fogadtak be családjukba nevelőszülőként gyereket, de csak 41-en kaptak felkészítést a különleges helyzetben levő - pszichés, magatartási, egészségügyi problémákkal küzdő - gyerekek neveléséhez. Pedig ezek a kiskorúak vannak a legrosszabb helyzetben, egyik helyről a másikra költöztetik őket, állapotuk a kor előrehaladtával egyre romlik, lakásotthonba kerülnek, ahol még kevésbé kapnak egyéni figyelmet.
