A kínai Csang-o–5 szonda által gyűjtött minták elemzéséből kiderült, hogy a Hold felszínén elszórva található apró üveggyöngyök akár 270 milliárd tonna vizet is tartalmazhatnak, amit a jövőbeni Hold-missziók során az űrhajósok kinyerhetnek és felhasználhatnak – írja a Guardian. Az űrszonda 2020-ban gyűjtötte be azokat az apró gyöngyöket tartalmazó mintákat, amelyek mérete néhány tíz mikrométertől néhány milliméterig terjed, víztartalmuk pedig akár tömegük 0,2 százalékát is elérheti. A gyöngyöket tovább elemezve a kutatók a víz eredetét a napszélre vezették vissza, amely egy folyamatos proton- és elektronáramlat a Nap legkülső légköri rétegéből. Az elmélet szerint a napszélben lévő hidrogén reakcióba lép a Hold üveggyöngyeinek felszínén jelenlévő oxigénnel, ebből pedig víz keletkezik, amely aztán lassan behatol a gyöngyökbe és vegyül velük - írja a raketa.hu. Fontos kérdés, hogyan nyerhető ki a víz a gyöngyökből, hisz a Holdon bányászott és helyben feldolgozott ásványok nem csak az égitesten létrehozott bázisok ellátását biztosíthatnák, de ez nagy segítség lenne az innen indított, hosszútávú űrutazások végrehajtásában is.
A NASA 2020-ban közzétett tanulmányában már szerepelt, hogy víz van jelen a Hold napsütötte oldalán, azonban azt nem tudták megállapítani pontosan, milyen formában tárolódik az égitesten. A NASA SOFIA nevű távcsöve által gyűjtött adatok már ekkor is azt sugallták, hogy a vizet valamilyen módon a Holdon lévő üveg fogja fel. A NASA egyelőre nem reagált a március 27-én közzétett kínai tanulmányra, ami részben amiatt lehet, hogy az amerikai űrügynökség 2011 óta egy törvénymódosítás eredményeképpen nem vehet részt Kínával közös kutatásokban.
