ökoturisztika;elalvás;kavicsok;

- Lauer Péter versei

Ökoturiszt; morfológ; Egy mondat az elalvásról

Ökoturiszt

Ez a kert lesz a hely,
körbejárható, ismerős,
semmi szabályosság,
csak burjánzó bokrok
vegetatív rendje.

Mióta tudom, hogy
minden fa oxigénsóhaja
nekem kedvez,
könnyebb léptekkel
próbálok járni,
egy-egy golgotavirágot
teszek kivágott barátaim
csonkjaira.

Mégis, legtöbbször csak
figyelek, elhessegetem
magamtól a varjakat,
pöttyözzék össze a
szomszéd kertet,
vigyenek máshova
rontást.

morfológ

Kavics vagy, így képzelem,
               amíg minden állandó
               (vagy annak látszik)

kavics vagy, hűs víz törli,
lemossa rétegeid.

Most fatörzs vagy rét szélén,
               amíg minden állandó
               (vagy annak látszik)

fatörzs vagy, az egyetlen,
de sohasem magányos.

Most madár vagy hirtelen,
               amíg minden állandó
               (vagy annak látszik)

egy madár vagy, aki a
széltől kívánja meg a
repülés izgalmát.

Egy mondat az elalvásról

Hol elalvás van,
ott elalvás van,
a gondolat még bejárja
a test sziklakertjét,
csend ül a párnára,
lassul a test és a szív,
hol elalvás van,
ott elalvás van,
a tollal töltött
paplanokban,
a Billerbeck
135 X 200
bambusz Light-ban,
hol elalvás van,
ott elalvás van,
a sejtelmes
ambient MP3-ban,
ami ritmusra hozza-
viszi álmod,
ott elalvás van,
minden felkapcsolt
sólámpában,
az ionizált
kisszobában,
arcod bevonja
narancsos fény,
hol elalvás van,
ott elalvás van,
a fejednél bukón
felejtett ablak-
táblában, fedetlen
vállgödröd
hidegében;
hogy megint
ideérj, holnap
újrakezded.