A háború tavaly februári kitörése óta több sportág ukrán képviselőit fogadták be a magyar sportszövetségek, folyamatos edzéslehetőséget és nyugodt felkészülést biztosítva ezzel az Ukrajnából érkező sportolóknak. Jó példa erre az ukrán szinkronúszó-válogatott is, amely Kaposváron készülhetett fel a világ- és Európa bajnokságra.
– A háború kitörése után odahaza két hétig nem tudtunk edzeni, itt viszont minden adott a megfelelő munkához – mondta a budapesti vb előtt Szvetlana Szajdova, az ukrán szinkronúszók szövetségi kapitánya. A kaposvári hónapok hatékonyságát jól mutatja, hogy az ukránok a kontinensbajnokságon mind a nyolc női számot megnyerték, a vébén pedig az egyik csapatverseny aranyérme mellett öt ezüstérmet szereztek.
A szinkronúszók mellett úszók, kajakosok, kenusok, sportlövők, cselgáncsozók, kosárlabdázók, labdarúgók, rövid pályás gyorskorcsolyázók, jégkorongozók érkeztek Magyarországra,
akik Budapest mellett Debrecenben, Kaposváron, Székesfehérváron, Szegeden, Kecskeméten, Sopronban, Szolnokon, Veszprémben, Zalaegerszegen, Békéscsabán vagy éppen Nyíregyháza leltek új, ideiglenes otthonra, edzéslehetőségre. A sportolók elsősorban utánpótlás-versenyzők, akik edzőikkel érkeztek az ukrán és a magyar szakszövetségek megállapodásai alapján. Többen még most, egy év elteltével is Magyarországon tartózkodnak, Kaposváron például kilenc úszó dolgozik két edzővel, s a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem helyi kampuszán élnek.
– Jó néhány hazai sportági szövetség fogadott fiatal sportolókat, akik hónapokig Magyarországon edzőtáboroztak, így készülve a versenyekre, természetesen díjmentesen, költségeiket a sportági szakszövetségek vállalták – válaszolta a Népszavának a Magyar Olimpiai Bizottság.
A sportért is felelős Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályától pedig megtudtuk, fiatal, nem profi ukrán sportolók magyarországi tartózkodásának, vagyis szállásuk, étkezésük, edzéslehetőségük, oktatásuk finanszírozására 13 sportszervezet, 4 országos szakszövetség és egy önkormányzat több mint 400 millió forintot kapott a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs, valamint a sportért felelős államtitkár döntése alapján.
A befogadott ukrán sportolók mindenhol remek körülményekről, kedves fogadtatásról, valamint a helyiek segítőkészségéről nyilatkoznak azóta is. Ők tehát hazatérésük után minden bizonnyal jó hírét viszik Magyarországnak,
amelynek megítélése Ukrajnában igencsak vegyes, hiszen hiába megannyi gesztus a mindennapokban, az ottaniak nem tudják függetleníteni magukat a magyar kormány politikájától.
– Ebben a szakaszban már nincsenek könnyű ellenfelek. Az intuícióm nem sugallt semmit, de talán a Ferencvárost akartam volna ellenfélnek. Nagyon érdekes lenne velük játszani. Magyarország és egy orosz edző, szóval érdekes lenne – nyilatkozta például a labdarúgó Európa-liga nyolcaddöntőjének sorsolása előtt Artem Bondarenko, a Sahtar Doneck védője, nem tagadva, hogy politikai okokból szeretne játszani és továbbjutni a magyar bajnok ellen.
Böcskei Balázs politikai elemző lapunknak leszögezte, az ország megítélésének nem tesznek jót a Bondarenkóéhoz hasonló megjegyzések, de szerinte tudomásul kell venni, ezek a nyilatkozatok érthető okokból fájdalomból fakadnak.
Arra a felvetésünkre, hogy a sportági szövetségek hozzáállása és a kormány politikája némiképpen szembe megy egymással, Böcskei Balázs úgy reagált: ha nem teljességgel vizsgáljuk a kormányzati álláspontot, akkor láthatunk ellentmondást, ám a háború kapcsán a kormány a kezdetek óta változatlanul elítéli az orosz agressziót, és részt vesz ukrajnai állampolgárok, menekültek ellátásban.
– A kormány külgazdaságként értelmezett külpolitikája viszont már egy másik keret, ám ez az agresszorral szembeni állásfoglaláson nem változtat, azzal utóbbival kompatibilisek a sportvezetések döntései – magyarázta. – Nemzetközi porondon megítélésében elválhat egymástól a politika és a sportdiplomácia. Ahogyan utóbbinak eddig sem volt hátránya a hazai politika miatt, úgy előnye sem származik majd a mostani segítségnyújtásból, hiszen indokolt és szükséges szolidaritásról van szó, ami a sportban megszokott és elvárt is. Éppen ezért
az sem várható, hogy az Ukrajnában jelentősen árnyalná a Magyarországról kialakult jelenlegi képet.
Sokkal inkább a hiánya lenne jelzésértékű, annak minden negatív hatásával együtt. Az ukrán sportolók befogadásával, megsegítésével a magyar sportvezetés azt teszi, amit ilyen helyzetben tenni kell, a sport más logikai alapokon nyugszik, mint a politika. A magyar kormány politikájának kevéssé van hatása a hazai sportdiplomácia megítélésére, világversenyeket- és döntőket rendeznek az országban.
MOB: A sportolók számára büntetés a bojkott
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) nem csatlakozott az ukrán kezdeményezéshez, hogy ne engedjék elindulni a jövő évi párizsi olimpián az orosz és fehérorosz sportolókat.
– Nincs nemzetközi, és egyúttal minden eseményre kiterjedő konszenzus azzal kapcsolatban, engedélyezzék-e az orosz sportolók indulását egyes versenyeken – jelentette ki Böcskei Balázs. – Ugyan a háború kitörése után kialakult egy azonnali, felháborodás-vezérelt és érthetően morális indíttatású állásfoglalás, amely az orosz és fehérorosz sportolók mellett a művészeket és kulturális élet szereplőit is érintette, mára azonban árnyalódott a helyzet, ezzel pedig nem általános már ennek az eljárásnak az alkalmazása. Hangsúlyozottan semmilyen értelemben nem analógia, hiszen az egyik egy autoriter és agresszor állam, míg a másik „csak” egy autoriter vonásokat is öltő ország, de magyar művészeket vagy sportolókat sem lehet kizárni érvényesülésükből kormányuk intézkedései és a törvényhozás által hozott jogszabályok miatt.
Az ukránok viszont az orosz és a fehérorosz sportolók kizárása érdekében januárban kampányt indítottak, arra hivatkozva, hogy „a sport nem a politikán kívül létezik, a sport képviseli a politikát”. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) véleménye szerint viszont az oroszok és beloruszok bizonyos feltételek teljesülése esetén semleges színekben részt vehetnének a 2024-s ötkarikás játékokon, például, hogy „nem támogatják aktívan” az ukrajnai háborút. Ukrajna viszont a két ország sportolóinak indulása esetén bojkottal fenyegetőzik, s esetleges távolmaradása, mint háborús áldozat komoly presztízsveszteséget jelentene a NOB-nak. Az ukránok pozícióját erősíti, hogy Norvégia, Lengyelország, Észtország és Lettország is jelezte, támogatják az ukrán álláspontot, s akár ők is bojkottálhatják az olimpiát.
– A MOB követi a NOB iránymutatását, vagyis, hogy nagyon szigorú feltételek mellett, semleges zászló alatt visszatérhessenek a versenysportba az oroszok és a fehéroroszok, mert ahogy az Olimpiai Charta is mondja: senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés az útlevele miatt – felelte lapunknak a MOB kommunikációs osztálya. – A bojkottról úgy véljük, és ez az Olimpiai Charta iránymutatása is, hogy a bojkott büntetés a sportolók számára, akik nem vehetnek részt a versenyeken, s akik pályafutása emiatt esetleg derékba törhet.
A kommunikációs osztály emlékeztetett rá, Gyulay Zsolt MOB-elnök és Fábián László MOB-főtitkár pontosan tudja, mit jelent a bojkott, hiszen nem vehettek részt a Los Angeles-i olimpiai játékokon, és ez most is fájó pont az életükben.
– Hiszünk abban, hogy a sport és az olimpia a béke szimbóluma, és nem tervezünk bojkottot – így a MOB. – A közgyűlés korábban elfogadta, hogy a magyar csapat részt vesz a párizsi olimpián, ennek esetleges visszavonása is a grémium hatáskörébe tartozik.
– A MOB állásfoglalása azt jelzi, nem ért egyet azzal, hogy a sportolókat büntessék a politikai helyzet miatt – mondta a politikai elemző –, viszont nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy agresszor országról van szó, melynek eseményeken megjelenő zászlója konfliktust okozhat.
