Legvagyonosabbjaink megnyugodhatnak. Ha hinni lehet a Blochamps Capital nevű tanácsadó cégnek, megtakarításaik még jelentős mértékben gyarapodni is fognak. És nem is csak a piacgazdaságra jellemző profitgyarapodás révén. Prognózisuk szerint 2024 végére már heten mondhatják el magukról nálunk is, hogy dollármilliárdosok, miután „szorgos munkájuk” révén akár 365 milliárd forint körüli, készpénznek tekinthető likvid vagyonnal rendelkezhetnek. Bár az ekkora vagyongyarapodások eredete erős kétséget ébreszt a többségben, akiknek a KSH adatai szerinti havi átlagkeresete még a bruttó félmillió forintot sem éri el. Nemcsak a gigavagyonok mérete aggasztó, hanem az is, hogy jelenleg a családok mindössze egytizede birtokolja a teljes hazai magánvagyon közel felét.
A százmilliárdos vagyonok összehordása hosszan tartó munka eredménye, lássuk be, de elvesztése egy pillanat műve lehet. Elég hozzá egy bankcsőd, például. Még szerencse, mondhatjuk, noha a magyar társadalom széles rétegeiben – a NER által is gerjesztett módon – virul a bankellenes hangulat, hogy az elmúlt években egyetlen hazai pénzintézet sem ment csődbe. (Az orosz Sberbank a háború kezdetén saját maga szüntette be magyarországi tevékenységét.)
A magyar háztartások 80 százalékának mindössze akkora a megtakarítása, amely legfeljebb három hónapra elegendő. A milliárdos készpénzvagyonnal rendelkezők pedig ugyanúgy a banki hátteret igénybe véve fektetik be pénzüket. Ezért mindkét csoport aggódhatott, amikor a hónap során a bankokba vetett bizalom megingott, pánikhangulat uralkodott el a befektetői piacon. Történt ez annak ellenére, hogy – tanulva a devizahitelezés hibáiból és a 2008–2009-es gazdasági válságból – a hazai bankrendszer egyike az Európai Unió legstabilabbjainak. Azonban ez mit sem számított, amikor az Egyesült Államokban és Svájcban bedőlt néhány pénzintézet.
A bankok ügyfeleit nem érte kár, hiszen a kormányok, tartva a ragályos csődöktől, elébe menve a követeléseknek, kártalanították a betéteseket, összeghatártól függetlenül. A tulajdonosoknak viszont szembesülniük kellett azzal, milyen komoly veszélyekkel jár, ha megfeledkeznek arról, hogy a mindennapi működés során nem a saját tőkéjüket kockáztatják, hanem az ügyfelek reájuk bízott megtakarításait. A hitelintézet ugyanis nem más, mint „az én játékom a te pénzeddel”. Az amerikai Silicon Valley Bank a jegybank és a betétbiztosító gyorsan odadobott mentőövének köszönhetően zavartalanul működik tovább. A svájci Credit Suisse-nél is a helyükön voltak a hatóságok, s így elejét tudták venni a sorozatos bankcsődöknek. A 2007–2009-es gazdasági világválság után a szabályozó hatóságok úgy vélték, hogy a szigorúbb hitelbírálatok kiküszöbölik a rendszerszintű problémákat.
A bankvezérek hibáinak kigyomlálására azonban már ez sem volt elegendő. Milliárdosok és a pénzügyileg éppen csak vegetálók mégis bizakodhatnak abban, hogy a körülményektől függetlenül megmentik őket. A tanulságok levonása pedig tán ezúttal sem marad el.