Azt állította Orbán Viktor (Twitter üzenetében a brüsszeli uniós csúcsról, angol nyelven), hogy a magyar álláspont világos és egyszerű: „No migration! No gender! No war!”
Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar kormány álláspontja se nem világos, se nem egyszerű, ugyanis migráció, gender és háború akkor is van, ha Orbán nem akarja. Annyira van, hogy évente például 40-50 ezer ember vándorol be Magyarországra. A nemi szerepeket és szerepelvárásokat nem lehet betiltani, a gender létezik, a háború befejezését pedig nem Brüsszelben kell követelni, hanem Moszkvában. Hajrá!
Azt állította Gulyás Gergely miniszter (a kormány üléséről tartott tájékoztatóján), hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa ellenére Magyarországon nem tartóztatnák le az orosz elnököt, ha idejönne, mert a bíróság statútuma nem lett kihirdetve, nem része a magyar jogrendnek, és így ellentétes az alaptörvénnyel.
Ezzel szemben a tény az, hogy a bíróság statútumának, szabályzatának magyarországi elfogadásáról a parlament még az első Orbán-kormány idején döntött egy határozattal, amit az akkori alkotmány lehetővé tett. Így ha Putyin Magyarországra utazna, a magyar hatóságoknak el kellene őt fogniuk. Viszont nyilván elégedett mosollyal nyugtázta Moszkvában a magyar miniszter kijelentését arról, hogy mégsem tartóztatnák le Budapesten. Talán még azt is megjegyezte, hogy „málágyec” (brávó, derék dolog), bár nyilván nem Gergelyre, hanem Viktorra gondolt.
Azt is állította Gulyás (ugyanott, azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság urániumtartalmú lövedékeket szállítana Ukrajnának), hogy ez a döntés nem a deeszkaláció irányába hat, és Magyarország nem tanácsolná senkinek, hogy uránnal dúsított fegyvereket szállítson a frontra.
Ezzel szemben a tény az, hogy a britek nem uránnal dúsított, hanem úgynevezett szegényített uránbetétes lövedékeket ajánlottak Ukrajnának. Ezek nem atomfegyverek, és a szegényített uránt már régóta használják a harckocsik homlokpáncélzatában (így az orosz T-72-esekben) is. Úgyhogy Magyarország éppenséggel az orosz tankok kivonását is tanácsolhatná. Előbbre jutnánk a békeharcban.
Azt állította Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Twitter-üzenetében, amelyet a svéd kormányfőnek címzett), hogy Ulf Kristersson és két minisztere tavaly és tavalyelőtt olyan kijelentéseket tett a magyar kormány politikájával kapcsolatban, amelyek érthetővé teszik, hogy a magyar parlamenti képviselőknek problémáik vannak Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyásával. Az idézetek szerint a svéd politikusok javasolták, hogy az EU gyakoroljon nyomást az idegenellenes, nacionalista magyar kormányra, állítsa le az uniós kifizetéseket, és támogassa az ellenzéket. Jó reggelt, Stockholm! – írta Orbán Balázs.
Ezzel szemben a tény az, hogy ezek a mondatok 2021-ben és 2022 tavaszán hangzottak el, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig ezek tudatában és ellenére tavaly nyáron, a NATO-csúcson jóváhagyta, az elmúlt napokban és hetekben pedig ismét többször is támogatásáról biztosította a svédek felvételét. Jó reggelt, Orbán! De melyik?
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.