Egy pillanatig sem gondolta komolyan az Orbán-kormány, hogy azért szállt be a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásba, mert a mobilcéggel komoly tervei lennének – ez derül ki a hétfőn bejelentett részvénycsere ügyletből. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfőn este lapzártakor adott ki egy megtévesztő közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy magyar állam visszaszerezte 4iG Nyrt.-től a korábban az általa birtokolt Yettel Magyarország Zrt. közelebbről meg nem nevezett kisebbségi részét. A GFM még annyit közölt, hogy az ügyletben „részvénycserére” került sor, ám hogy milyen részvényeket adott a magyar állam a NER-milliárdos Jászai Gellért által ellenőrzött tőzsdei cégnek, az a kormány közleményéből nem derült ki.
A tőzsdére bevezetett 4iG közleményéből viszont kiderült, hogy a magyar állam a Vodafone részvények 19,5 százalékáért cserébe kapta meg a Yettel Magyarország Zrt. részvényeinek 25 százalékát. Vagyis a kormány csökkentette a Vodafone-ben a részesedését – erről mélyen hallgatott a GFM közleménye. A Yettel részvényeket az állam még 2019-ben vásárolta meg, a célja az volt ezzel az ügylettel, hogy a cseh PPF befektetési csoport kezében lévő távközlési céget NER-közelbe játssza át, ám a többségi tulajdonos ennek ellenállt. A Yettel 25 százaléka végül sajátos kormányzati ügyeletek után a 4iG Nyrt. ellenőrzése alá került.
Miközben a Yettel tulajdonosai ellenálltak a NER-es felvásárlásnak, tavaly hirtelen eladóvá vált a Vodafone Magyarország Zrt. A céget idén januárban vásárolta meg a magyar állam és a 4iG, mintegy 606 milliárd forint értékben. A többségi tulajdonos már ekkor a NER-cég lett, a magyar állam csak a 49 százalékot kapott, holott ahhoz, hogy a 4iG megvásárolhassa a cég többségét magyar állam százmilliárdos nagyságrendű hitellel segítette a NER-céget.
Praktikusan az történt, hogy az adófizetők megvásárolták a NER számára a Vodafone-t.
A kormány most a hétfői ügylet keretében elcserélt a birtokában lévő 49 százaléknyi Vodafone-részesedésből 19,5 százalékot, és ezért visszakapta a Yettel 25 százalékát. Az üzlettel egyértelműen a 4iG járt jól, hiszen jó áron megszabadult a Yetteltől, amelyeket egy versenyfelügyeleti eljárás után akár áron alul is el kellett volna adnia, míg a Vodafoneban megerősítette pozícióit, úgy, hogy az nem került egy fillérjébe sem. Hétfőig ugyanis a 4iG két mobilcéget is tulajdonolt a háromszereplős piacon, ami alapvető versenyjogi kérdéseket vetne fel bármely jogállamban, de nem Magyarországon.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis nem vizsgálta az összefonódást. Ezt nem is tehette volna hivatalosan, hiszen a kormány „stratégiai” ügyletté nyilvánította a Vodafone magvásárlását, és ezzel elvette a GVH jogosítványait. Ettől függetlenül a versenyhivatal célvizsgálatot indíthatott volna távközlési piacon, aminek keretében nyomást gyakorolhatott volna a kormányra a helyzet rendezésre. Ugyanakkor ha a GVH nem is lépett, az uniós versenyfelügyelet, illetve az Európai Bizottság minden bizonnyal előbb-utóbb eljárást indított volna. Ezért is volt különösen fontos mind a kormány, mind a 4iG számára versenyjoggal ellentétes helyzet feloldása.
A részvénycsere után a 4iG ellenőrzi 70,5 százalékban a Vodafone-t, az állam 29,5 százalékkal a kisebbségi tulajdonos, a Yettel 75 százaléka a cseh PPF csoporté – itt az állam 25 százalékos tulajdoni hányaddal bír, míg a mobilpiac harmadik legnagyobb szereplője, az Magyar Telekom a Deutsche Telekom kezében van. Nem példátlan, hogy kisebbségi állami kézben legyenek távközlési cégek, erre rögtön az első példa a Deutsche Telekom, amely 14 százaléka a német szövetségi kormány tulajdona, bár az hogy a magyar kormány két mobilcégben is kisebbségi részesdéssel bír további versenyjogi kérdéseket vethetne fel. Egy jogállamban, legalábbis.
