A hétfőn éjfélkor lejárt határidőig több párt, civil szervezet és magánszemély is megtámadta a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal egységes környezethasználati engedélyét, amelyet a debreceni akkumulátorgyár építéséhez kapott a beruházó kínai érdekeltségű Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. (CATL). A kormányhivatal korában jelezte: az általuk kiadott engedély garantálja, hogy a beruházás a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek megfelel, számos kötelezettséget írtak elő, s több esetben a jogszabályokban meghatározottnál szigorúbb határértékek betartását is megszabták.
Nos, úgy tűnik, ez nem nyugtatta meg a debrecenieket, és a jövő nemzedék életminőségéért aggódókat. Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének tagja vasárnap jelentette be, hogy a Védegylettel közösen megtámadták a debreceni akkumulátorgyár létesítéséhez kiadott környezethasználati engedélyt. Szerintük azt a kormányhivatalnak eleve el kellett volna utasítania, mert nem elemezte a gyár környezeti kibocsátásainak hatásait, a beruházó hiányos adatokat szolgáltatott. Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára hozzátette: nemcsak a határozat megsemmisítését kérték a bíróságtól, de azt is, hogy igazságügyi szakértő, környezetvédelmi szakember vizsgálja a beruházó által benyújtott dokumentumokat.
A környezethasználati engedélyt azonban nem támadhatja meg bárki, hívta fel a figyelmet egy lapunknak nyilatkozó debreceni jogász. Ahhoz ugyanis, hogy eredményesen lehessen beavatkozni egy ilyen eljárásba, igazolni kell a felperes „helyi érintettségét”,
ezért a szakértő szerint kissé aggályos akár az LMP, akár a Védegylet beavatkozása a perbe. Azt azonban végső soron a bíróságnak kell mérlegelni, hogy a benyújtók „alakilag” megfelelnek-e az eljárásnak. A bíróság két lehetőséget mérlegel: vagy formai okok, illetve egyéb indokok alapján elutasítja a kereset befogadását, vagy pedig érdemi tárgyalást tűz ki az ügyben. Ez utóbbira a bíróságot nem köti határidő, de szakértőnk szerint a téma iránti fokozott érdeklődés miatt akár az idei nyári bírósági ítélkezési szünet, azaz július 16-a előtt megtörténhet az első tárgyalás.
– Ha a bíróság kimondja, hogy a környezethasználati engedély jogszerű, akkor az jogerőre emelkedik, s onnantól kezdve indíthatja a CATL az építési engedélyezési eljárást az illetékes hatóságoknál. A bíróság döntését ugyan a civilek megtámadhatják, de annak nem lesz az építkezésre halasztó hatálya, a végzés jogerőssé válik. Ha viszont a bíróság úgy találja, hogy valamilyen okból nem volt jogszerű a környezethasználati engedély kiadása, akkor azt megsemmisítheti, és új eljárásra kötelezheti az eljáró kormányhivatalt – mondja a lapunknak nyilatkozó jogász. Ez utóbbi pedig azzal járna, hogy az eljárás minden mozzanatát újra meg kell ismételni, beleértve például a korábban sok indulatot és vitát kiváltott közmeghallgatást is.
Debreceni akkugyár: megjelent a környezethasználati engedély, nyoma sincs az ígért szigornakMegkérdeztük a kormányhivatalt, hogy mely szervezetek vagy magánszemélyek adtak be hozzájuk a hétfői határidőig indítványt, de válaszul megismételték a korábbiakat, vagyis hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie, s hozzátették: a kereseti kérelemről a bíróság dönt majd.
Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője lapuknak azt mondta: ők nem pártként, hanem egy helyi civil szervezettel és magánszeméllyel karöltve támadták meg a környezethasználati engedélyt, amit írásban be is nyújtottak. Megtámadták a helyi választási bizottságnak a helyi népszavazási kezdeményezésüket elutasító döntését is.
Úgy tudjuk, a Mi Hazánk Mozgalom a szintén elkaszált népszavazási kezdeményezése helyett azóta újból benyújtott egy másikat a kínai beruházás ügyében, és így tett még három magánszemély is.
Mándi László szerint annak fényében, hogy néhány nappal ezelőtt a győrszentivániak népszavazási kezdeményezését is elkaszálta az ottani helyi választási bizottság, nincs sok illúziója azzal kapcsolatban, hogy ezek a szervezetek minden ilyen kezdeményezést igyekeznek majd visszadobni ilyen-olyan okokra hivatkozva. Kérdés, így tesz-e a Nemzeti Választási Bizottság is, amely előtt lassan két hónapja ott az LMP országos népszavazási kezdeményezése a hazánkba telepítendő akkumulátorgyárak ügyében.
Elkaszálás után tüntetés Győrben
Tüntetést szerveztek hétfőn Győrben a városháza előtti téren a győrszentiváni városrészbe tervezett akkumulátorgyár építése ellen, pár nappal azután, hogy az itteni helyi választási bizottság második alkalommal is visszadobta a civilek népszavazási kezdeményezéseit, mert állítólag nem tudta értelmezni azokat. „A győri önkormányzat összefogva a kormánnyal négymillió négyzetméternyi területen akar ipari parkot létesíteni Győr legnagyobb városrészében, Győrszentivánon az emberek megkérdezése nélkül. A terület megkapta a veszélyes besorolású iparterület minősítést, ami feltételezi egy súlyosan környezetszennyező akkumulátorgyár építését. A civilek tiltakoznak a beruházás ellen, de ez nem hatja meg a döntéshozókat és kitérő választ adnak arra a kérdésre, hogy lesz-e akkugyár Győrben. Felháborító, hogy szennyezni akarják a levegőt, hogy elhasználják a környék vízkészletét, hogy tönkreteszik értékes termőföldjeinket” - írták a tüntetésre való felhívásban. D.J.
