A nyugdíjasok csaknem fele nélkülözik, sokan hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdenek. Alig néhányan bíznak a javulásban, többségük a jövőben még a jelenleginél is rosszabbra számít, sőt kifejezetten kilátástalannak tartja a helyzetét. Ez derül ki egy felmérésből, ami az emelt nyugdíj, és a 13. havi ellátás kézbesítése után készült idősekkel. A legtöbben egészségi és mentális állapotukra is panaszkodtak, ami a válaszadók csaknem ötödének mindennapi nehézséget jelent.
Miközben a nyugdíjasok az online kérdésekre válaszoltak, már ott lapult postaládájukban Orbán Viktor levele arról, hogy a kormány nagy célja méltó életük biztosítása. De már úton volt a Magyar Államkincstár Jókor című kiadványa is, amelyben szintén a kormányfő szólt hozzájuk arról, hogy a veszélyek korát éljük ugyan, de a nyugdíjasok idén is számíthatnak a kormányra, valamint hogy érzelmi és erkölcsi kérdés az idősek támogatása, megbecsülése.
Az vitathatatlan, hogy kettészakadt az idősek tábora, és vannak, akik szerint minden úgy van, ahogy a miniszterelnök mondja, és itt a Kánaán. Ez a Népszava március 15-én, Orbán Viktor kiskőrösi beszédének helyszínén készített videójából is kiderül. Több nyugdíjaskorú résztvevő is megszólalt, volt, aki szerint az elmúlt 12 évben minden nagyon jó volt, most sincs baj, tud is spórolni, legfeljebb olyan luxuscikket nem vesz meg, mint a banán vagy a ruha. Az infláció abszolút nem a kormány hibája, Orbán Viktor pedig egy úriember, aki soha nem mondott senkire „mocskondáros” szót. Az ország legnagyobb problémája pedig az, hogy „buzik mennek az óvodába”. Ez tehát az egyik tábor hangja.
De ott a másik oldal, amelynek nem a banán ára a problémája, hanem az, hogy a kenyér, a tojás és a tejtermékek 80 százalékkal drágultak. Vagy az, hogy éhezik, és a gyógyszerét nem tudja kiváltani, mert a nyugdíja a 100 ezer forintot se éri el. Vagy itt vannak azok a magukra maradt idősek, akik szeretnének idősotthonba kerülni, csak éppen hely nincs. Esetleg akik beköltözhettek az egyikbe, csak pechjükre nem állami, önkormányzati, vagy egyházi, hanem egy alapítványi fenntartású intézetbe. Egy olyanba, aminek az egekbe szökő rezsi kompenzálására egyetlen forint támogatást sem ad az állam. Vagy ott vannak azok a nyugdíjasok, akik betegségük miatt állandó gondoskodásra szorulnak. Van is olyan családtagjuk, aki a saját állását feladva otthonukban ápolja őket éjjel-nappal, ám ez a munka alig több mint havi 40 ezer forintot ér az időseket megbecsülő Orbán Viktornak és kormányának. De hasonlóan tiszteletben van részük azoknak a már nyugdíjas szülőknek, többségében édesanyáknak is, akik halmozottan sérült gyerekük évtizedes ápolásába már maguk is belerokkantak. Ők csak annyit szeretnének, hogy a közelükbe, támogatott otthonba költözhessenek a 40-50 éves gyerekeik. Még pert is nyertek, ám az állam hátat fordított nekik és inkább felülvizsgálati kérelmet kért a Kúriától.
Vannak tehát kérdések, mit ért a keresztény nézeteit oly sokszor hangoztató miniszterelnök és kormánya megbecsülésen és támogatáson. Ferenc pápa erről azt mondja: „Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig.”