Az utóbbi tizenegynéhány évben robbanásszerűen szaporodik az egyik barna alga faj, a saragssum, az Atlanti-óceáni Sargassum-öv az űrből is látszik. A Mexikói-öböltől az afrikai Kongó-folyó torkolatáig húzódik, az algatelepek összesen mintegy 6 500 négyzetkilométert tesznek ki. Az öv nem egybefüggő, kisebb, hektárnyi szigetekből áll, amelyek egyébként kiváló átmeneti pihenőhelyet nyújtanak halaknak, teknősöknek. Ez a makro-algafaj azért képes az úszásra, mert nem kell a sekély vizekben a talajahoz rögzítenie magát, mint más tengeri algáknak.
A barna alga telepek alapvetően a Sargasso-tengerben, az Észak-Atlanti-óceán közepén találhatók. Ezek olyan fontos élőhelyek, hogy az óceán „arany esőerdejeinek” nevezik őket. Már Kolombusz is találkozott velük 1492-ben, attól félt, foglyul ejtik hajóját. Az algaszigetek az év egy részében a partok nélküli tengerben tartózkódnak, de azután az óceáni áramlatokkal útnak indulnak. Ez megszokott jelenség, ami azonban az utóbbi években riasztóvá vált az a telepek számának mértéktelen megnövekedése.
A faj már 30 millió éve létezik, és tizenegy-két évvel ezelőttig nem nem volt vele semmi baj.
– A hatalmas óceánban ezek olyanok, mint egy oázis sivatagban. Legjobb tudomásunk szerint, 2011 volt az első év, amikor hirtelen megugrott a mennyiségük - mondta Brian Barnes, a Dél-Floridai Egyetem tengerbiológusa a National Geographicnak. Egy újabb „robbanás” 2018-ban következett be: – Itt volt valami, amit sohasem láttam azelőtt. Az egyik pillanatban még kék volt a tenger, azután, bumm! Tíz-, százméterekre vette körbe a hajónkat egy telep– mesélte a The Guardiannek Ajit Subramaniam oceanográfus, aki 25 éve járja a dél-atlanti területeket.
2022-ben a telepek együttes súlyát 24,2 millió, tonnára becsülték, a gizai nagy piramis súlyának négyszeresére.
A barna alga egyik káros hatása akkor jelentkezik, amikor egy telep partot ér. Minden különösebb előjel nélkül érkezik meg a ragyogó kék tengerből - akár a turistaszezon kellős közepén és rothadó, bűzös barna anyag lepi el a homokot egy méteres magasságban. De nem csak az idegenforgalomra, a halászatra és a közlekedésre is rossz hatással vannak az algák, emellett károsítják az élővilágot, a parti halállományt, és nem tesznek jót a víz- és enrgiaellátásnak sem. Lebomlásuk során hidrogén-szulfid keletkezik, ami embereknél fejfájást, szemirritációt, eszméletvesztést okozhat, de egy 2022-es tanulmány szerint terhességi komplikációkat is okozhat. A lebegő telepek a sekélyebb tengerekben eltakarják a fényt, az újonnan kikelt teknősfiókákat pedig a partra sodródott algák akadályozzák a tengerbe jutásban.
A barna algák tömegének növekedése ciklikus: legnagyobb számban nyáron jelennek meg, amikor a tenger kék és nyugodt, majd a viharok szerteszórják őket. Nem meglepő, hogy megállíthatatlan terjedésüknek főbb okai a klímaváltozás és az emberi tevékenységek. Egyrészt a melegedő vízfelszín miatt megváltoznak az áramlatok, másrészt az észak-, dél- és afrikai nagy folyókkal - például a legfőbb bűnössel, az Amazonasszal - érkező szennyvizekből, szójafarmokról az óceánokba ömlő tápanyagok - mint a műtrágyából származó nitrogén és foszfor is - nagyban segítik az algák növekedését, de a szélfútta szaharai homokkal az óceánokba kerülő vas- és ásványi tartalom is jól jön számukra.
Problémát jelent a barna alga puszta létén túl az is, mit lehet vele kezdeni. Trágyázásra, tápanyagként való felhasználásra magas nehézfém és arzéntartalma miatt nem alkalmas, ezek a talajba szivárognak, néhány Karib-tenger térségi államban már be is tiltották az alga komposztálását, kereskedelmi hasznosításukra pedig még csak kísérleti fázisban vannak elképzelések. Ugyanakkor, mivel rengeteg szenet kötnek meg, ez olyan futurisztikus terveket is szült, amely szerint robotokkal kellene betakarítani az algákat, majd lesüllyeszteni a tengerfenékre. Ezt azonban legalább 2400-4000 méter mély, nyílt ócáni területeken kellene megtenni, mert a sekélyebb vizekben a rothadás következtében metán szabadulna fel. Subramaniam most azt vizsgálja, hogyan viselkedik a mélybe süllyesztett alga, míg egy Seaweed Generation (Alga Generáció) nevű vállalat a robotok fejlesztésén dolgozik. Egyelőre azonban még a karibiakon kívűl nem igazán érdekel senkit a probléma, az alga ártalmatlanításán dolgozók szerint, a befektetések akkor fognak megindulni, ha a barna áradat olyan területeket is ellep majd, mint például a tömegek által látogatott Florida Keys üdülőhelyei.
