„Beszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet”. A megállapítás abból a lapunk birtokába jutott jelentésből való, amelyet az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának héttagú delegációja készített magyarországi látogatásáról.
A kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakciókhoz tartozó képviselők 2022. november 2-4. között találkoztak kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel.
Elutasította Deutsch Tamás vádjait az EP-delegáció vezetőjeÁltalános megítélésük szerint a kormánypártot, valamint az állami szervezeteket és intézményeket képviselő tárgyalópartnerek a találkozókon azt próbálták bemutatni, hogy Magyarországot a normalitás, a társadalmi és gazdasági jólét, a politikai feszültségek hiánya és a társadalomnak a Fidesz ideológiai irányvonalához való erős ragaszkodása jellemzi. A Népszava birtokába jutott jelentésben a delegáció ezzel szemben komoly aggályokat fogalmaz meg a médiaszabadság és pluralizmus, az akadémiai szabadság, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban.
A beszámolóban a képviselők kifogásolják a média szabályozását, kétségbe vonják a médiahatóság függetlenségét és
szóvá teszik a KESMA megalakulását, amely szerintük annak a bizonyítéka, hogy a független médiát felszámolják és rákényszerítik a kormány szolgálatára.
Bírálják, hogy a közszolgálati média minimális teret enged a kormányétól eltérő hangoknak, és hogy az állam és az állami vállalatok hirdetéseinek nagy részét a kormánypárti sajtó kapja.
Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke a delegációval folytatott eszmecserén kifejtette, hogy a médiapluralizmusnak nincs meghatározása. Véleménye szerint a média nem tekinthető függetlennek, mert mindig is politikai irányvonalat követett. Bár a látogatásról készített összefoglalóban nem szerepel, információink szerint Koltay András bizonyos kérdéseket provokatívnak minősített, és távozóban megkérte a delegációt, hogy ne jöjjön többet Magyarországra.
„A küldöttség tagjai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a magyar kormány szándékosan osztja fel a médiumokat kormánypárti és ellenzéki médiára, és ezt a felosztást az ország történelmi fejlődésével indokolja. „Ezzel szemben a delegáció…a szabad és független médiatér szükségességében hisz” – olvasható a jelentésben.
A képviselők kritikát fogalmaznak meg az akadémiai szabadsággal kapcsolatban is. Úgy vélik, hogy
Magyarországon hiányzik a tudományos szabadságot garantáló következetes, világos és átfogó jogi rendszer.
Megjelentek új szervek és szervezetek, amelyekben erősödik a kormányzati befolyás. Ez együtt jár a tanárok és intézmények autonómiájának csökkenésével, az oktatás tartalmába való ideológiai beavatkozás fokozódásával és az egyházi tulajdonú oktatás kiterjesztésével.
A küldöttség tagjai ahogy az oktatásban, úgy a kultúrpolitikában is a döntéshozatal folyamatos központosítását vetik a kormány szemére. Sérelmezik, hogy az állam átveszi az önkormányzatok funkcióit és ritkán konzultál a szakmai szervezetekkel. Szerintük az alkotmányos és törvényi változások a véleménynyilvánítás korlátozását és a művészetek kormányzati szabályozásának kiterjesztését, bürokratikus ellenőrzését célozzák. Problematikusnak tartják az ideológia növekvő szerepét a kulturális és a művészeti életben. A teret nyerő nacionalista narratíva, amely az alternatív álláspontokat magyarellenesnek minősíti, korlátozza a kreatív kifejezést és csökkenti a pluralitást a művészetben. Úgy vélik, hogy a művészet és a kultúra kormánnyal nem szimpatizáló képviselői számára – megfelelő finanszírozás híján – egyre nehezebbé válik, hogy alkotásaikat bemutassák. Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke ezzel szemben a küldöttség előtt azt hangoztatta, hogy a művészek szabadon kifejezhetik magukat, aminek bizonyítéka, hogy két magyar Oscar-díjas filmrendező is szemben áll a kormánnyal.
Az EP-delegáció jelentését hamarosan megvitatják az EP illetékes szakbizottságában.
