A látogatást lezáró péntek délutáni sajtótájékoztatón Sabine Verheyen delegációvezető nem adott részletes tájékoztatást arról, milyen tapasztalatokat szereztek, de azt többször is említette, hogy helyzet rendkívül összetett és bonyolult, mélyebb elemzéseket igényel, ezért nem is szeretne általánosítani, vizsgálódásuk eredményeit később jelentés formájában teszik közzé.
Sabine Verheyen azzal indokolta a látogatást, hogy korábban “aggasztó jelenségekről” értesültek a magyar oktatás szereplőitől, művészeti közösségétől, a civil társadalomtól. A delegáció tagjai találkoztak mások mellett Csák János kulturális és innovációs miniszterrel, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársaival, különböző médiaorgánumok képviselőivel, Bősz Anett budapesti főpolgármester-helyettessel, a Zeneakadémia, a Magyar Tudományos Akadémia, a CEU, a Rektori Konferencia tagjaival, valamint nem kormányzati szervezetek képviselőivel, köztük menedékkérőkkel foglalkozó civilekkel.
A delegációvezető elutasította azokat a vádakat, amelyeket korábban Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő fogalmazott meg, miszerint a delegáció programja túlságosan egyoldalú a kormánykritikus szervezetek javára. Sabine Verheyen hangsúlyozta, a lehető legtöbb partner bevonásával, több szempontból vizsgálták a magyarországi helyzetet. A médiával kapcsolatban azt mondta
nem ért egyet azzal, hogy a magyar sajtót kormánypárti és ellenzéki médiumokra osztják szét, szerinte minden médiumnak lehetősége, sőt feladata kritikusan viszonyulni a kormányhoz és az ellenzékhez is, a média, ami a demokrácia negyedik alappillére, csak így tudja megőrizni ellenőrző funkcióját.
Az oktatással kapcsolatban is több különböző véleményt hallottak, szeretnék megérteni az elmúlt hetekben kialakult tanár-diák tiltakozási hullám okait is. Hozzátette:
ha a magyar pedagógusok bérhelyzete a probléma, annak rendezése tagállami hatáskörbe tartozik - miközben az Orbán-kormány folyamatosan az Európai Bizottságot okolja a béremelés elmaradásáért.
Érdekes egybeesés, hogy az Alkotmánybíróság több havi tétlenség után épp most, az EP-delegáció látogatásakor döntött úgy, november 8-i ülésén napirendre veszi a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvény felülvizsgálatát, amellyel kapcsolatban a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyújtott be alkotmányjogi panaszt még februárban, júliusban pedig az MSZP parlamenti frakciója indítványozott utólagos normakontroll eljárást.
Bemutatták a felmérést, Magyarországon csődöt mondott a tanári életpályamodellFél óra után kiküldték a diákokat és a tanárokat az oktatásról szóló parlamenti vitanapról, Pintér Sándor ahhoz sem vette a fáradságot, hogy megjelenjen