;

MSZP;Hiller István;megemlékezés;március 15.;Kunhalmi Ágnes;

- Kunhalmi Ágnes: Amíg Magyarország 1848-ban az európai progresszió élvonalához tartozott, mára a sereghajtók között van

Az MSZP társelnöke rámutatott, ahogy más forradalmak is formálták a márciusi eseményeket, úgy a magyar forradalom is hatott Berlinre és Milánóra is. Hiller István a tudás, az oktatást, mint az érvényesülés, a tehetség és a siker alapját hangsúlyozta.

Megtartotta 1848-as megemlékezését a pesterzsébeti Petőfi Sándor-szobornál az MSZP, ahol Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke és Hiller István, az országos választmány elnöke mondott beszédet, majd helyezett el koszorút és virágokat a nagy magyar költő szobránál.

„A magyaroknak mindig is ünnep volt március 15., amely egyszerre ünnepe a társadalmi haladásnak, a társadalmi modernizációnak, a valódi nemzeti ügyeinknek és az európai progressziónak is. Az orbáni rendszerben azonban sem a haladás, sem a valódi nemzeti érdekképviselet, sem a haladó európaiság nem jellemző. A társadalmi modernizáció és haladás megállt Magyarországon. Orbán Viktor a múltba forduló, elavult, kiszolgáltatott társadalmi viszonyokat erőltet rá az egész nemzetre. Az egész államigazgatást, az egész közigazgatást, az önkormányzatiságot maga alá gyűrve tulajdonképpen függőségi viszonyok millióit alakította ki, ami blokkolja és megöli, megfojtja a társadalmi haladást, fejlődést és a modernizációt. A gazdasági hegemónia és a kulturális hegemónia kialakítása nem a közjót, hanem kizárólag az orbáni hatalom fenntartását szolgálja Magyarországon” – mondta Kunhalmi.

A politikus az európai progresszió ünnepével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy 1848-ban Palermo, Párizs és Bécs nélkül nem lett volna magyar március 15. sem, mindazonáltal Budapest és Bécs is hatott Berlinre és Milánóra is. „Vagyis nemcsak követői voltak az akkori magyarok, politikusok és '48 hősei, hanem formálói, aktívan alakítói voltak az európai eseményeknek” – jelentette ki.

Az MSZP társelnöke úgy vélekedett, míg Magyarország 1848-ban az európai progresszió élvonalához tartozott, mára már „sajnos a sereghajtók között van”.

„Az MSZP azt gondolja, hogy sem az Európai Unió alávetettjeinek, sem az Európai Unió zsarolóinak nem szabad lenni. Magyarországnak akkor volt, és akkor lesz erős szerepe a jövőben, ha aktívan alakítója és formálója annak az Európai Uniónak, amelynek tagjai vagyunk, és mindezt a magyar társadalom érdekében teszi. Orbán ma már képtelen Magyarország javára fordítani az Európai Unió adta lehetőségeket. Például az uniós forrásoknak már itt kellene lennie, már használnia kellene a kis és középvállalkozóknak. Ezek a források már a közjó és a magyar társadalom javát kellene, hogy szolgálják, de sajnos önző hatalmi és korrupt érdekei miatt ezek a források nem tudnak megérkezni”

– mondta.

Hiller István, az MSZP országos választmányának elnöke beszédének elején felhívta a figyelmet arra, hogy a „hagyomány nem csak az akkori '48 színhelyeihez kötődik”. Rámutatott, hogy például a pesterzsébeti Petőfi Sándor-szobrot egy „nagyszerű, ám egyáltalán nem vagyonos asszonynak” köszönhetjük, aki „két évtizeddel ezelőtt mindazt a pénzt, amit egész életében összegyűjtött, végrendeletében arra hagyományozta, hogy itt Budapest egy kerületében a hős költőnek, Petőfi Sándornak legyen szobra”. „Az ő tette legalább annyira hagyományteremtő, mint amikor egy egész ország mozdul meg” – tette hozzá.

„Tisztelnünk kell azokat is, akik őrzik és őrizték '48 és '49 tradícióját, hagyományát. Mint ahogy a forradalom és szabadságharc önmagában megtestesítette mindazt, ami ennek a mi nemzetünknek történelmében és felfogásában a legmegfelelőbb és legjobb. Tisztelte a hagyományt, ugyanakkor a jövőbe volt képes látni” – jelentette ki.

Hiller 1848 iránymutatásával kapcsolatban a feudalizmus elleni harcot emelte ki. A volt oktatási és kulturális miniszter szerint

„a hatalom akkor a földhöz kötődött. Később, fél évszázaddal később a gyárhoz. Az érvényesülés, a tehetség és a siker alapja a XXI. században a megszerzett tudás, ezért minden, ami a következő generációk tudását, a tudás átadás és tudás átvétel folyamatát modern alapokra helyezi ennek a nemzetnek az érdeke. Mindenki, aki kiáll az oktatás és a tudás mellett, a szabadságot tiszteli és a szabadságot akarja. A XXI. században az lehet szabad, akinek van tudása. Ezért biztosítani kell mindenki, minden magyar fiatal számára a tudáshoz való egyenlő hozzáférés jogát, és ezt lehetőségként adni. Aki tud élni a tudással, annak van lehetősége a szabadságra, aki elől pedig elzárják a tudást, vagy nem jut hozzá, az másoknak kiszolgáltatott lesz. 2023-ban tehát mi, magyar szocialisták összekötjük a szabadság és a tudás eszméjét és gyakorlatát. És azt akarjuk, hogy mindenkinek jusson a tudásból, hogy szabadon élhessen”.

A politikusok ezután egy koszorút, és egy-egy szál virágot helyeztek el Petőfi szobránál.

Nem akkor vagyunk békepártiak, ha magára hagyjuk a megtámadottat és tapsolunk az agresszornak, hanem akkor, ha segítjük az áldozatot és megteremtjük a méltányos béke feltételeit - fogalmazott Tordai Bence.