;

Jobbik-Konzervatívok;megemlékezés;március 15.;

- Gyöngyösi Márton: Orbán Viktor békéje az orosz csizmák, az alávetettség, az akasztófák és a jeltelen sírok békéje

A Jobbik elnöke szerint a párt Széchenyi István örököse.

Bő húsz perc alatt letudta a március 15-ei megemlékezést a Jobbik. A Himnusz eléneklése után Gyöngyösi Márton pártelnök beszélt arról, hogy divatok, korszellemek, kormányok, népboldogító ideológiák jönnek és mennek, ám a történelem nem magyarázza meg önmagát, ezért nekünk kell levonni belőle a szükséges tanulságokat.

Ha a divatokon, politikai rendszereken túl a mélyére szeretnénk ásni a belső mozgatórugóknak, rádöbbenhetünk, milyen keveset változott Magyarország helyzete az elmúlt 175 évben. A cél ugyanis az volt, hogy Magyarország ne kerüljön ki az európai nemzetek sorából, hogy hazánk egy szabad, európai, jóléti ország legyen - mondta a pártelnök.

A kontinens nyugati felén ekkorra már lenyesegették a felvilágosodás túlkapásait, és modern, polgári társadalmak épültek ki, fejlődött a középosztály, nőtt a jogállamiság és a jólét. Keleten ezalatt nem történt semmi, szegénység, elmaradottság, műveletlenség és zsarnokság maradt. Magyarország akkor is választás előtt állt, és azt választotta, hogy ne a keleti, hanem a nyugati úton menjünk végig.

A polgárosodás önmagukért tenni tudó és akaró, öntudatos emberek szerveződését jelenti, és soha nem jön létre úgy, hogy odafenn rendeletekkel, szabályokkal elintézik. A hatalom polgári társadalmat építeni nem tud, szétverni annál inkább, főleg akkor, ha a hatalom mögött egy nagyobb létszámú orosz hadsereg is áll - jelezte Gyöngyösi Márton, hozzátéve, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot is orosz katonák tiporták el. A magyarok szabadságvágyát azonban nem sikerült leverni, így 1867-ben megszületett a kiegyezés és Magyarország visszatérhetett az európai nemzetek közé. A XX. századdal azonban ismét nehéz idők jöttek és ismét orosz seregek léptek Magyarország földjére, mára pedig mintha kissé elfáradtunk volna abban, hogy minket mindig elvágnak a szabad világtól - mondta a pártelnök, aki 2014-ben még elismerően nyilatkozott a Krím orosz annexiójáról, a donyecki szakadár köztársaságban pedig választási megfigyelőként legitimálta az orosz terjeszkedést.

A jobbikos politikus szerint Magyarországon ma egy olyan rezsim van hatalmon, amely

nyíltan tagadja Európát és helyette az oroszoknak gazsulál, ehhez pedig még csak orosz katonák sem kellenek, elég egy orosz trollhadsereg az interneten „meg néhány gyűlölködő agyalágyult a kormánypárti médiának nevezett valamiben”.

 Hozzátette, nem szabad azt gondolni, hogy a háttérben nem köttettek meg az alkuk és nincsenek itt közöttünk azok, akik ismét, bármikor behívnák az orosz hadsereget, Orbán Viktor célja ugyanis az, hogy kivezesse Magyarországot Európából és az orosz érdekszférába akarja sorolni. 

Most persze a miniszterelnök békéről beszél, de ez nem a szabadság, a polgárosodás és a jólét békéje, hanem „az orosz csizmák, az alávetettség, az akasztófák és a jeltelen sírok békéje”

 - magyarázta a Jobbik elnöke.

Mindannyiunknak felelőssége van abban, hogy Magyarország milyen úton megy tovább - mondta, kijelentve, ők Gróf Széchenyi István és a reformkor örökösének tartják magukat, s nagyon is tudják, hogy mi a tét és egy ilyen helyzetben mi a megoldás. A megoldás pedig az, ha nem mástól várjuk a segítséget, s teremtjük meg a szabad, polgári, demokratikus, európai Magyarországot. Az európai szellem mi vagyunk, és Európa a biztonságunk. „Talpra magyar, munkára fel” - zárta beszédét.

A párt aktualizált 12 pontját Ander Balázs, a Jobbik alelnöke ismertette, aki beszédében elmondta, a szabadságharcra és a reformkorra nem csupán úgy érdemes tekinteni, mint egy dicső, ám tragikus véget érő történelmi fejezetre, hanem annak korokon, generációkon, rendszereken átívelő üzenetét aktualizálva, továbbfejleszthető, számonkérhető mérceként kell alkalmazni az utókor számára. A haza és a haladás gondolatát ugyanis azóta gyakorta egymás ellen fordították, ezért érdemes feltenni a hatalomnak a kérdést, hogyan áll ma Magyarországon a szabad haza és a polgári nemzet gondolata. Örök fokmérő, hogy 1848. március 15-ének 12 pontjából mikor, mennyit valósítottak meg - tette hozzá.

Az aktualizált 12 pont keretében követelték:

  • A sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését a közmédiában, komolyan vett polgári nyilvánosságot, valódi interjúkat adó magyar miniszterelnököt.

  • Felelős oktatási minisztériumot, az oktatás és a kultúra szabadságát, a tanárok megbecsülését, a diákoknak értékálló, és versenyképes tudás lehetőségének biztosítását, politikától mentes, szabad, független felsőoktatást.

  • Önálló egészségügyi minisztériumot, amely biztosítja az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók megbecsülését és a jó egészségügyi ellátást.

  • Szabad önkormányzatokat, igazságos támogatáspolitikát.

  • A Putyin-párti szellemi csapatok és szélsőséges szervezetek kivonását a magyar belpolitikából.

  • Államilag segített lakhatást a fiataloknak.

  • A legmagasabb szintekről szervezett korrupció azonnali beszüntetését, a bűnösök felelőssére vonását, az ellopott milliárdos vagyon elkobzását.

  • A vállalkozások szabadságát, a hazai kis- és középvállalkozók, családi vállalkozások támogatását, fenntartható mezőgazdaságot.

  • Polgári demokráciát, modern európai államot.

  • Felelős zöldpolitikát, önálló környezetvédelmi minisztériumot.

  • A Nemzeti Bank függetlenségét, az inflációval sikerrel küzdő gazdaságpolitikát.

  • Kevesebb Moszkvát, békét Európával, normális Magyarországot

Ander Balázs beszédét követően Gyöngyösi Márton, a párt elnöke és Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettes helyeztek el koszorút a Batthyány-örökmécsesnél és véget is ért a megemlékezés.

A lobogót Novák Katalin köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth téren.