Azt állította Gulyás Gergely miniszter (arról, hogy az Európai Unió felfüggesztette Magyarország részvételét az Erasmus-programban), hogy „ez egy magyarellenes, – ha csúnyát akarok mondani –, faji alapú bosszú”.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem bosszú, és nem faji alapú, mert magyar faj nincs. Emberfajta természetesen több van, de a magyar is sokféle rassz keveréke. Azon kívül az EU nem is magyar-, legföljebb Orbán-ellenes, pontosabban az általa kiépített rendszert ellenzik. Nem mindegy. Ha nem akarok csúnyát mondani.
Azt állította Orbán Viktor (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában), hogy „a választás évében, 2022-ben, amikor mindenhol Európában a költségvetési hiány és az államadósság is nőni szokott, Magyarországon az államadósság és a költségvetési hiány is csökkent. Balgaság, butaság, politikai rosszindulat tehát azt állítani, hogy a 2022-es évet a kormány a választási szempontok alá rendelte volna.”
Ezzel szemben a tény az, hogy de igen, alárendelte. A költségvetési hiány 2022-ben a tervezettnél 50 százalékkal magasabb, 6,1 százalék lett, miközben az EU-ban 3 százalék alatt maradt. Ráadásul ’21-ben, amikor a kormány elkezdte a választási célú osztogatást, még ennél is magasabb, 7,4 százalékos hiányt hoztak össze. A választásokat rendező 9 európai országban viszont nem szaladt el a deficit, valamint az államadósság sem nőtt. Mondom én, a balga.
Azt is állította Orbán (ugyanott), hogy az Ukrajnában folyó háború nyomán újjáalakítják Európa gazdasági és hatalmi szerkezetét. Lengyelország, valamint Ukrajna megmaradó része egy gazdasági térséget fog alkotni, és ennek a térségnek a gazdasági potenciálja meg fogja közelíteni Németországét.
Ezzel szemben a tény az, hogy nem fogja. Németország az Európai Unió GDP-jének egynegyedét adja, Lengyelország pedig mindössze a 4 százalékát. Ukrajna GDP-je még a háború előtt is alig haladta meg a magyart, amely csak az EU-s GDP 1,1 százalékát tesz ki. Ezt még otthon, a konyhaasztalon sem lehet összerakni, hát még a valóságban.
Azt állította továbbá a miniszterelnök, hogy az angolok szerint tíz év múlva Lengyelország el fogja hagyni Nagy-Britanniát. Úgy emlékezett, hogy ezt az angol pénzügyminiszter mondta vagy a jegybankelnök.
Ezzel szemben a tény az, hogy ezzel az ellenzék vezére ijesztgette a briteket, feltéve, ha a konzervatívok maradnak hatalmon. De amire célzott, az sem jelentené azt, hogy a lengyel gazdaság nagyobbra nőne, mint a brit, legföljebb az egy főre jutó lengyel GDP lenne nagyobb. Márpedig abban például Írország is már rég megelőzte az Egyesült Királyságot. Szóval minden stimmel, csak a szezon és a fazon van összekeverve.
Azt állította ezenkívül Orbán, hogy azért van szükség nálunk akkumulátorgyártásra, mert a járműiparhoz köthető üzemekben 300 ezer ember dolgozik, és az ő családjuk megélhetése forog kockán.
Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar autógyárakban összesen körülbelül 20 ezer embert alkalmaznak, a szélesebb értelemben vett járműiparban pedig 150 ezret. Kinek higgyünk? Orbánnak vagy a számoknak?
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.