A háború egy év után jóval súlyosabb és kegyetlenebb, mint ahogy kezdődött, mindkét oldalon 100 ezer felett van a halottak, illetve a maradandó sérülést szenvedettek száma, a nemzetközi közvélemény pedig ahelyett, hogy elkötelezné magát a béke mellett, kettészakadt. Az arabok, a türkök és afrikaiak szorgalmazzák a békét, a nyugati világ vezetői viszont „háborús lázban” égnek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában.
A miniszterelnök szerint nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy NATO-katonák is menjenek Ukrajnába harcolni. A világ soha nem volt ilyen közel ahhoz, hogy egy lokális háború világháborúvá fajuljon. Ezt követően Orbán Viktor elismételte azt az képzetet, miszerint Magyarország mellett csak a Vatikán békepárti, hozzátéve, „nagy szerencséjükre” ők nem az Európai Unió tagjai.
Van olyan helyzet, amikor az embernek megtámadják a hazáját és azt meg kell védeni. A hadsereg nem luxus, arra szükség van, minél gyengébbnek látszol, annál inkább ki van téve más országok veszélyes célkitűzésének. A hazafias gondolkodás, nevelés rendkívül fontos dolgok, ha azt akarjuk, hogy Magyarországnak legyen jövője - mondta a kormányfő.
A háborús veszélytől elszoktunk, újjá kell éleszteni ezt a tudást. Fontos, hogy a Magyar Honvédség ütőképes legyen, ezért növelni kell a katonák számát, a hivatástudatukat, a képzési szintjüket, a megbecsülésüket és modern fegyvereket kell rendelkezésükre bocsátani. A békéhez erő kell, fontos, hogy Magyarország egyszerre legyen katonailag erős és békepárti - összegzett, majd feltette a dollárbaloldal című lemezt, vagyis hogy a magyarországi ellenzék szerinte „külföldi behatásra” a háború pártján áll.
Az egész európai hatalmi rendszer átalakítása, a háború utáni állapotok csak úgy láthatók előre, ha a háború kimeneteléről is beszélünk, ilyen spekulációkba pedig Orbán Viktor szerint nem szabad belemenni. Ha értelmiségiek, kutatóintézetek, egyetemek forgatókönyveket vázolnak fel, az helyes, de felelős politikus nem spekulálhat erről nyilvánosan. Sokan szeretnék az európai erőviszonyokat megváltoztatni, az Egyesült Államok most nem akar békét, pedig Donald Trump akarna – állította.
A miniszterelnök megismételte azt a reményét, hogy év végére 10 százalék alá csökken az inflációt, kérdés azonban, hogy milyen ütemben lesz ez érezhető, van, aki szerint csak az év második felében. Majd felmondta azt a mantrát is, hogy ha a szankciókat megszüntetnék, azonnal felére csökkenne az infláció. A szankciós politikát nem tudjuk eltörölni, de a legközvetlenebb károkat okozókat meg tudjuk vétózni, ez tíz „véres csatát” jelent politikailag - fejtegette.
Három nagy ügyben van békíthetetlennek látszó véleménykülönbség a „brüsszeli bürokraták” és „Magyarország” között, a migráció, a háború és a gender, illetve gyermekvédelem ügye. A miniszterelnök képzete szerint az Európai Unió azt akarja, hogy a gyermeknevelés terén szüntessék meg a szülők elsőségét, amelyet „furcsa szokásoknak hódoló aktivisták” kapnának, ők meg ezzel nem értenek egyet. Magyarország emellett szerinte bírságot kap azért, mert nem vált bevándorlóországgá, márpedig „Magyarország a magyaroké”.
A szülőknek joguk van ahhoz, hogy gyermeküket megvédjék és joggal várják el a kormányzattól, hogy segítsék őket ebben. Mi nem fogunk engedni, ezért kénytelenek lesznek majd ők engedni - zárta mondandóját a kormányfő.
