– Cselekedjünk! Ne csak sopánkodjunk! – adta ki a jelszót Orbán Viktor miniszterelnök, miután 2020. február 16-ai évértékelőjében bejelentette kormánya klímavédelmi akciótervét. Orbán "zöld fordulata“ sokakat meglepett, mégsem volt váratlan: a 2010-es évek második felétől a legfontosabb globális problémává a klímaváltozás lépett elő. Világszerte – így Magyarországon is – sorozatos tüntetéseket tartottak a szennyezés ellen, Greta Thunberg pedig még az ENSZ közgyűlésén is felszólalt 2019-ben. A fiatal svéd aktivista hatására kortársai is politizálni kezdtek, pontosabban az érdekelte őket, mit tesz a kormányunk azért, hogy az ő felnőtt korukban is élhető maradjon a bolygó.
Az akkori zöld „fordulatot” ráadásul az is elősegíthette: a Fidesztől ezekben az években kezdtek elpártolni a fiatalok, és az idősebbek közül is egyre többen kezdtek el aggódni, ha másért nem, a gyerekeik jövője miatt.
Finoman szólva is pikáns volt, hogy Orbán „keresztényi és hazafias kötelességnek” nevezte a klíma- és természetvédelmet, miközben még közvetlenül a bejelentés előtt is „ zöld agymosásról“, „klímakamuról“ prédikáltak a Fidesz hangadói. Bayer Zsolt kormánypárti publicista pedig megállapította, hogy "a "klímakatasztrófa" a legjobb üzletek egyike, a "zöldpolitika" pedig a globalizáció egyik fedőszerve".
Ehhez képest Orbán Viktor három éve jól hangzó zöldpolitikai intézkedéseket jelentett be a Várkert Bazárban.
Ezek többsége általános ígéret volt, néhány azonban konkrétumot is tartalmazott, még ha cselesen is. Ilyen volt az a megfogalmazás, miszerint „2022-től csak elektromos buszok forgalomba állítását fogjuk megengedni a városi közlekedésben“.
Ez a még Nyugaton is ritkaságszámba menő zöld radikalizmus jogszabályba öntve már igencsak megszelídült: csak a pályázati támogatásokra vonatkozott, a városok közül pedig csak a 25 ezer főnél népesebbekre.
– Orbán ígérete tehát nem, de a kormányhatározat végülis megvalósult – mondta a Népszavának Kun Péter a Magyarbuszinfó szakportál szerkesztője. Mint felidézte, a Zöld Busz Program (ZBP) keretében kizárólag megújuló energiával üzemelő buszokra lehet összesen ötvenmilliárd forint uniós pénzt elkölteni. Kun szerint nem volt nagy jelentősége a bejelentésnek, hiszen az Európai Unió nem is támogat fosszilis hajtású járműveket, hazai pályázatok pedig nincsenek. A tervek szerint a ZBP idén is folytatódik, feltéve, hogy Magyarország hozzájut az eddig elzárt uniós forrásokhoz.
Több minisztériumtól is kértünk hivatalos adatokat arról, összesen hány darab elektromos buszt helyeztek eddig forgalomba, illetve mennyi várható, választ azonban nem kaptunk. Lapunk egy korábbi cikkében egy közlekedési szakértő is legfeljebb százra tette a hazai e-buszok számát, amelyek 5-6 nagyvárosban közlekednek. Azóta ugyan átadtak néhány tucat villanybuszt, de ez így is alig látható hányada a 17 ezres magyarországi buszállománynak.
Hazai forrásból pedig továbbra is rendszeresen állnak forgalomba dízel hajtású városi buszok, például a fővárosban, illetve az állami Volánbusz sem csak klímasemleges kibocsátású járművekkel fiatalítja flottáját.
Felemásra sikeredett Orbán ígérete az egyszer használatos műanyagok betiltásáról is. Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag szakértője a Népszavának azt mondta, ezen a területen „nem is olyan rossz a helyzet“, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a kormány csak azokat az eszközöket (szívószálak, fültisztító pálcikák, tányérok, dobozok) tiltotta be, amiket az EU döntése alapján amúgy is be kellett. A sokkal nagyobb számban jelenlévő kisméretű (kenyeres, zöldséges) műanyag zacskók után a kormány viszont csak megemelte a termékdíjat, azok továbbra is forgalmazhatók, a műanyag poharak tiltását pedig 2024-re tolták ki, Simon szerint teljesen indokolatlanul.
Orbán azt is ígérte, lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, illetve fémdobozok visszaváltását. Lapunk megkeresésére az Energiaügyi Minisztérium (EM) azt írta, mindhárom termékfajta visszaváltása 2024. január elsejétől lesz kötelező. Hogy ez a gyakorlatban miképp fog kinézni, azt nem részletezték, annyi tudható: a feldolgozást a kormány hulladékkoncessziós döntése nyomán monopóliummá előlépett MOL fogja bonyolítani.
2020-as évértékelőjében 2022-re „tiszta, rendezett és takaros ország“ képét festette fel Orbán, miután bejelentette, hogy megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, a szennyezőket pedig büntetni fogják. Utóbbi már beszéde közben megvalósult, az engedély nélküli szemétlerakás ugyanis három éve is üldözendő cselekmény volt. Az más kérdés, hogy az azóta sem emelt 1500 és 50000 forint közti szabálysértési bírság mekkora visszatartó erővel bír.
– Egy szemétkupacot elhordunk, öt kerül a helyébe – érzékeltette az aktuális állapotokat a Népszavának nyilatkozva Kertész Balázs, okleveles környezetmérnök, a Jövő Öko Nemzedék Alapítvány vezetője. Évekkel korábban ők fejlesztették ki a „Hulladékvadász“ applikációt, amelyen keresztül fotóval, videóval dokumentáltan lehet bejelenteni az illegális szeméthalmokat. Ez 2020-ban felkeltette az azóta már megszűnt Ipari és Technológiai Minisztérium figyelmét is, együttműködési megállapodás is született az alapítvánnyal. Rögtön ezután a kormányközeli 4IG-nek is eszébe jutott fejleszteni egy hasonló alkalmazást, amely végül a hivatalos bejelentő applikáció lett, Hulladékradar néven. Az eredeti ötletgazdák azt mondák lapunknak, nem bánják a koppintást, nekik az a fontos, hogy tűnjön el a szemét.
Kertész Balázs szerint ennél nagyobb baj az: dacára annak, hogy a civilek mellett az állam is nagy erőkkel küzd a szemét ellen, a kormányhivatalok pedig nemcsak büntetnek, hanem el is takarítják a kupacokat, szinte semmi változást nem látni. Meglátása szerint a covid járvány alatt "szabadult el a pokol“, ekkor az emberek „valami elképesztő mennyiségű“ szemetet szórtak szét mindenfelé, és ez azóta is alig csillapodik. Alapítványuk nem csak jelenti, hanem, ha kell munkagépeket is bevetve takarítja el a szemetet, gyakorlatilag megállás nélkül.
Szintén részben a covid tette zárójelbe Orbán azon ígéretét is, hogy támogatni fogják az olcsó elektromos autók vásárlását. A beszéde után két héttel kirobbant járvány alatti leállások következtében mára nem hogy elektromos, de hagyományos autóban sem találni „olcsót“. Villanyautó vásárlására ugyanakkor 2016 óta, több hullámban lehetett támogatást igényelni, így ebben semmi újdonság nem volt. Sőt, éppen 2022-ben nem is írtak ki ilyen pályázatot, az idei pedig bizonytalan.
2020 óta így is duplájára emelkedett a zöld rendszámos autók száma, tavaly viszont az eladások néhány száz darabbal elmaradtak a várttól. Jelenleg a közel négymillió személyautó között több mint 56 ezer zöld rendszámos fut a magyar utakon, ezeknek nagyjából a fele tisztán elektromos.
Három éve aligha gondolhatta Orbán, hogy két évvel később éppen az elektromos autókhoz kapcsolódó iparág teszi megmosolyogtatóvá egyik „zöld" ígéretét: „Szigorúan fel fogunk lépni a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben, elő fogjuk írni, és el is várjuk, hogy környezetbarát technológiát alkalmazzanak“.
Simon Gergely szerint ennek éppen az ellenkezője igaz, ezek a vállalatok azt csinálnak, amit akarnak, elég csak az akkugyárak körüli botrányokra gondolni.
Teljesített, vagy legalább folyamatban lévő ügyek
Orbán több ígérete is tűnhet teljesítettnek, vagy legalább folyamatban lévőnek. Három éve azt mondta, 2030-ra "kilencven százalékban széndioxid mentes lesz a Magyarországon előállított energia“. Jelenleg nagyjából negyvenöt százaléknyi származik atomból, hét százalék napenergiából, alig egy százalék pedig szélenergiából. A cél elérést nagyban befolyásolja Paks 2 sorsa, illetve a megújuló erőművek terjedése.
Napelemekkel mindenesetre jól állunk, Orbán Viktor 2030-ra 6000 megawattnyi kapacitást ígért. A Energiaügyi Minisztérium lapunknak küldött válasza alapján ez "akár már néhány éven belül valóra válhat“, tekintettel arra, hogy "az összes beépített napelemes kapacitás a 2020 eleji 1400 megawattról 2022 végére 4000 megawatt fölé futott fel Magyarországon".
Szinten az Energetikai Minisztérium válaszából derült ki, hogy szinte forintra pontosan teljesítették Orbán ígéretét a kkv-knak szánt 32 milliárdos zöld energia támogatásról. "41 milliárd forint értékben ítélt meg és mostanáig több mint 31 milliárd forint összegben fizetett ki támogatásokat napelemes rendszerek telepítéséhez, megújuló energia használatát célzó épületenergetikai fejlesztésekhez“ - írta lapunknak a tárca.
Megvalósult a lengyel mintára megígért zöld kötvények kibocsátása is, az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint ezekből több mint ezermilliárd forint értékben adtak el. Pontos összeget nem kaptunk a Pénzügyminisztériumtól, mint ahogy arra sem válaszoltak, hogyan használták fel a kizárólag zöld beruházásokra költhető összeget.
