Láthattunk az inflációs hullám tetejét januárban, ugyanis februárban 25,4 százalékra csökkent a 12 havi áremelkedés üteme - jelentette a KSH. Az elemzők átlagosan épp ekkora inflációt vártak, de volt olyan elemző, aki már most 25 százalék alá várta a pénzromlás ütemét. Vagyis a jó hír az, hogy megkezdődött a platózás, ám az enyhe csökkenés nem segíti az a jegybanki kamatcsökkentést elindítását – ehhez még nagy valószínűséggel egy jó márciusi adatra is szükség lesz.
A fogyasztói árak egy hónap alatt 0,8 százalékkal emelkedtek, ami viszont kifejezetten jó hír,
ennél kisebb egyhavi inflációt utoljára 2021 decemberében vagyis 14 hónapja mért a KSH.
A nyugdíjasokat továbbra is átlagnál jobban sújtja az infláció, az idősek vásárlói kosarának ára egy év alatt 26,9 százalékkal emelkedett.
Az áremelkedést még mindig az élelmiszer- és energiaárak húzzák. Az élelmiszerek árak februárban átlagosan 43,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – ez némi csökkenés a januári 44 százalékhoz képest. Leginkább a tojás (79,2%), a tejtermékek (76,2%), a vaj és vajkrém (75,1%), a sajt (72,1%), a kenyér (71,1%) drágult. A háztartási energia 49,0%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 78,4, a tűzifáé 59,5, a palackos gázé 52,0, az elektromos energiáé 27,6 százalékkal nőtt. A szolgáltatások díja 11,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 33,2, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,7, a sport- és múzeumi belépők 27,1, a járműjavítás és -karbantartás 24,7, a belföldi üdülés 23,8, a lakásjavítás és -karbantartás 22 százalékkal került többe.
Januárhoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Ezen belül Az élelmiszerek 1,7 százalékkal drágultak, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,4, a kávé 6,1, a gyümölcs- és zöldséglé 3,0, az alkoholmentes üdítőitalok 2,9, a munkahelyi étkezés 2,2, az éttermi étkezés 1,9, a kenyér 1,3, a csokoládé, kakaó 1,2 százalékkal drágultak. A margarin 2,2, a sertéshús 0,6, a baromfihús 0,5 százalékkal olcsóbb lett.
A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 5,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ám itt az árcsökkenés csak virtuális, arról van szó az enyhe tél alatt több háztartás maradt bent a támogatott energiaárak alatt.
A szolgáltatások ára átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 2,5, a sport- és múzeumi belépők 2,3, a belföldi üdülés 1,9, a testápolási szolgáltatások 1,6 százalékkal drágultak. Januárban a szolgáltatások ára egyetlen hónap alatt 2,4 százalékkal emelkedett, ehhez képest a februári 1 százalékos növekedés kellemes meglepetés. Mind az elemzőket, de a jegybanki szakértőket meglepte a szolgáltatások árának januári gyors emelkedése és a jegybank is attól tartott, hogy itt esetleg egy új infláció hajtóerő léphet be a képletbe. Egy hónap alapján nem lehet messzemenő következeteseket levonni – de az adat arra utal, hogy talán nem lesz tartós a szolgáltatások éremelkedése – mondjuk erre a csökkenő lakossági kereslet nem is ad túl nagy teret.
Összességében a februári adat annak az első jele, hogy talán végre megkezdődött Magyarországon is az infláció lassú csökkenése. A következő hónapokban hasonló, még 20 százalék feletti számokat láthatunk majd az elemzői várakozások szerint,
a második félévben gyorsulhat fel az infláció csökkenése. Az elemzők többsége szerint az év végére egy számjegyű vagyis 10 százalék alatti drágulást vár. Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban egy NER-rendezvényen arról beszélt, hogy az év végére vagyis decemberre a tárca 9,2 százalékos inflációt vár - a piaci elemzők ennél egy kicsit optimistábbak.
Érzékelhető csökkenés áprilistól jöhet
A várakozásoknak megfelelően februárban csekély mértékben, de már mérséklődött az éves inflációs mutató – írta elemzésben Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint ezzel biztossá vált, hogy januárban már láttuk az inflációs csúcspontot és a következő hónapokban is folytatódhat a lassú, fokozatos mérséklődés az inflációban. A fő inflációs mutatónál is fontosabb, hogy annak szerkezete is javult februárban. Erre utal az is, hogy a gyakran változó árú tételektől megtisztított maginflációs mutató is fékeződni tudott, még ha csupán 0,1 százalékponttal is, 25,2 százalékra süllyedve. A piaci információk arra engednek következtetni, hogy néhány termékkör esetében a közeljövőben markánsabban fékeződik majd az infláció. Itt elsősorban az üzemanyagokra, élelmiszerekre és a tartós fogyasztási cikkekre gondolunk. A szolgáltatások esetében még további áremelkedésre számítunk, ám annak mértékét bőven ellensúlyozzák majd a más tételekben bekövetkező kedvező irányú változások. A következő hónapokban tehát nagyon mérsékelt ütemben, de tovább fékeződhet az év/év inflációs mutató. Érzékelhetőbb csökkentésre áprilistól kerülhet sor, amikor a bázishatások is már érdemben segítik a mutató csökkenését.
Az idei év egészét nézve az ING továbbra is a tavalyit érdemben meghaladó, 19 százalékos átlagos inflációt vár. Jó hír azonban, hogy reálisnak tartják azt az elképzelést, miszerint az év végére már 10 százalék alá mérséklődhet az áremelkedési ütem. A tartósan magas inflációs környezet veszélye ugyanakkor nem hárult el. A rendkívül dinamikus bérnövekedés az év második felében már pozitív reálbér növekedésben ölthet testet. Mindez támogathatja a gazdasági kilábalást a technikai recesszióból. Ugyanakkor ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a vállalatok ismételten visszanyerik ármeghatározó képességüket, újabb átárazásokat elindítva ezzel. Egyszerűen fogalmazva, jelentős esélyét látjuk az ár-bér spirál kialakulásának vagy erősödésének, ami tartósan magas inflációs mutatóval fenyeget – vélekedett Virovácz Péter.
Irreális a kormányzati célkitűzés az egyszámjegyűre csökkenő inflációrólAz infláció februári csökkenése elsősorban az üzemanyagárak mérséklődésnek köszönhető , ezzel szemben a vártnál jóval nagyobb mértékben drágultak a szeszesitalok, az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor már lassulást mutatott – írta Suppan Gergely, a Magyra Bankholdin vezető elemzője. Az infláció tetőzését tükrözi, hogy a maginfláció is kismértékben, 25,2 százalékra lassult. A következő hónapokban bázishatások, az üzemanyagárak folyamatos csökkenése és egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére számítunk, így várakozásunk szerint januárban tetőzhetett az infláció. A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen visszaestek az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, a forint erősödése pedig szintén mérsékelheti az inflációt. Az ár-bér spirál kialakulása egyes ágazatokban megfigyelhető, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban az idei év végére így is egyszámjegyű inflációra számítunk. Az idei éves átlagos infláció ugyanakkor meghaladhatja a korábbi 17,6 százalékos várakozásunkat – tette hozzá Suppan Gergely.
