Megbocsáthatatlan bűnnek nevezte Irán legfelsőbb vezetője az iráni iskoláslányok november óta tartó rejtélyes mérgezési hullámát. Ali Hamenei ajatollah azt követően beszélt nyilvánosan hétfőn az ügyről, hogy a novemberben kezdődött mérgezési hullám következtében már több mint 1200 iskoláslány betegedett meg, közülük több százan kerültek kórházba.
A történtek újra felizzították az amnesztia rendelettel némileg megfékezett, tavaly szeptemberben kezdődött országos tiltakozási hullámot, amely a 22 éves kurd lány, Mahsza Amini halála miatt robbant ki. Aminit az erkölcsrendészet azért hurcolta el a nyílt utcáról Teheránban, mert nem szabályosan viselte kötelező muszlim fejkendőjét. A lány a rendőrségi fogdában tartott átnevelő órán hirtelen összeesett, majd a kórházban meghalt. A vele együtt fogvatartottak szerint Aminit bántalmazták, de a hatóságok vele született szívelégtelenséget és számos más állítólagos alapbetegségnek tulajdonították halálát, miközben családja szerint makkegészséges volt.
A női jogok miatti forradalommá terebélyesedő országos tiltakozási hullám gyorsan rendszerellenes felkelésbe csapott át, amelyet világszerte bírált brutális rendőrségi fellépéssel és bebörtönzések sorával próbált elfojtani a vallási diktatúra.
Novembertől új, kezdetben csak szóbeszéd tárgyát képező lázadási ok jelent meg a perzsa államban, amelyet mára már a kormányzat, az államfő és a vallási vezető is kénytelen volt beismerni. Az első diáklányok elleni mérgezéses támadások a síiták szent városának számító, a Teherántól 150 km-re, délre fekvő Kumban történtek novemberben. A város a síita vallási tanulmányok központja Iránban. Innen gyorsan átterjedtek a perzsa állam 31 tartománya közül 25-re. Elsőként az egészségügyi miniszterhelyettes, Youness Panahi ismerte el múlt vasárnap, hogy a diáklányok megmérgezése szándékos volt, valakik ily módon próbálják elérni minden iskola, de elsősorban a lányiskolák bezárását.
Az akció bosszú azért, mert az egyetemek és iskolák is bekapcsolódtak a tüntetésekbe, egyre több lány tanuló tagadja meg a hidzsáb viselését és jelenik meg fedetlen fejjel a nyilvánosság előtt. A rejtélyes mérgezési esetek olyan szülőket is a rendszer ellen fordítottak és vittek utcára, akik korábban nem vettek részt a tüntetéseken.
Múlt héten, egy újabb tömeges iskolai mérgezés után, amikor is több mint száz diáklányt kellett kórházba szállítani, Ebrahin Raiszi államfő azonnali kivizsgálást kért a belügyminisztertől és arra utasította, hogy mielőbb tájékoztassák a lakosságot az eredményekről. A nyomozás még folyik, a hatóságok egyelőre senkit sem vettek őrizetbe és tájékoztatást sem adtak. Ebben a feszült helyzetben szólalt meg hétfőn a vallási vezető, az ajatollah, hangsúlyozva, hogy az iskoláslányok megmérgezését szigorúan meg kell büntetni.
Csakhogy, egyelőre a hatóságok nem az elkövetőket, hanem azt az újságírót büntetik, aki beszámolt a lányiskolákban történt mérgezésekről. A Reuters hírügynökség és az Al Dzsazíra pánarab televízió híradása szerint az egyik kumi helyi portál, a Qom News riporterét, Ali Purtabatabaeit március 5-én este vették őrizetbe. Mindeddig ő az egyetlen személy, akit letartóztattak az ügy kapcsán.
Az újságíró felhívta a nővérét, hogy közölje vele őrizetbe vételét, de a telefont kikapcsolták mielőtt részleteket közölt volna. Azóta nincs hír hollétéről. A brit hírügynökség megjegyzi, ez az eljárás nem egyedi, a perzsa hatóságok gyakran anélkül vesznek őrizetbe állampolgárokat, hogy hozzátartozóikat tájékoztatnák, hetekbe telik, mire az első információhoz jutnak a családtagok.
Helyi lapok szerint egyelőre azt sem tudni, melyik intézmény tartóztatta le Purtabatabaeit, mint ahogy azt sem, hogy miért pont őt vették célba, és hová vitték. Ehsan Bodaghi iráni médiaaktivista Twitter-bejegyzésében azt írta, a Qomnews weboldal az elmúlt 3 hónapban a mérgezésekkel kapcsolatos információk és a tömeges megbetegedések okainak kivizsgálása szempontjából a legolvasottabb weboldal volt.
A diáklányok elleni, mérges gázt használó támadások tovább növelik az iráni társadalomban felhalmozódott elégedetlenséget a kormánnyal szemben, újfent igazolva, hogy az 1979 óta fennálló vallási diktatúra legitimitási válságba került, a női jogok kérdése lehet az a banánhéj, amelyen végképp kisiklik a rezsim.
