;

Észtország;parlamenti választás;

Kaja Kallas

- A hivatalban lévő miniszterelnök liberálisai nyerték az észtországi parlamenti választást

Agresszív szomszédunk nem tűnt el és nem is fog eltűnni, úgyhogy ezzel foglalkoznunk kell – jelentette ki Kaja Kallas. A liberális Észt Reformpárt Ukrajna mellett kiálló kampányával csaknem kétszer annyi szavazatot szerzett mint a szélsőjobboldali Észt Konzervatív Néppárt.

Kaja Kallas hivatalban lévő miniszterelnök jobbközép-liberális Észt Reformpártja nyerte a vasárnap tartott parlamenti választásokat Észtországban a szavazatok szinte teljes összesítése alapján hétfőn hajnalban közzétett eredmények szerint. A voksok 98 százalékának megszámlálása alapján a Reformpártra a választók 31,6 százaléka szavazott. Második helyen végzett a jobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) a voksok 16,1 százalékával.

A szavazatok 98 százalékos feldolgozottsága alapján Kaja Kallas pártja a voksok 31,5 százalékát szerezte meg, míg második helyen a szélsőjobboldali Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) végzett a szavazatok 16,1 százalékával. Bár a Kallas-féle liberális alakulat Ukrajna-párti kampányával csaknem kétszer annyi szavazatot szerzett mint az EKRE, koalícióra lesz szüksége a kormányzáshoz. Az eredmény azt is tükrözi, hogy egyes szavazók aggódnak az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán növekvő megélhetési költségek miatt. – Be kell fektetnünk a biztonságunkba, az agresszív szomszédunk nem tűnt el, és nem is fog eltűnni, szóval ezzel foglalkoznunk kell – mondta újságíróknak a főváros, Tallinn egyik szállodájában tartott eredményvárón.

A 45 éves Kaja Kallasnak azonban koalícióra kell lépnie más pártokkal a kormányzáshoz. Ha ez sikerült neki, azzal bebetonozná a balti ország Európa-párti irányultságát. Az Oroszországgal szomszédos, 1,3 milliós lakosú Észtország ezenkívül még több zöldenergiára állna át, és továbbra is befogadna ukrán menekülteket. Szemben az EKRE-vel, amely a zöldenergiára való átállást elutasítva csökkenő számlákkal és azzal kampányolt, hogy nem fogad be több ukrán menekültet. A szélsőjobboldali párt ezenkívül bírálta azt is, hogy milyen mértékben küld az észt kormány fegyvereket Ukrajnának arra hivatkozva, hogy az nem veszi figyelembe Észtország saját védelmi igényeit.

A kormányfő azt mondta, a választásnak köszönhetően pártja erős pozícióba került abból a szempontból, hogy koalíciós kormányt hozhasson létre, amely továbbra is az Oroszországra való nyomásgyakorlást szorgalmazná. 

Az Észt Reformpárt az előző, 2019-es választást is megnyerte, de akkor nem sikerült hatalomra jutnia, miután három kisebb pártnak sikerült koalíciós kormányt létrehoznia. Ez utóbbi azonban 2021-ben összeomlott, ami után Kallasnak sikerült koalíciót alakítania.

A választási részvétel az előző voksoláshoz hasonlóan 63,7 százalék volt, a szavazatok 51 százalékát pedig online adták le, köztük maga Kaja Kallas is.

Nem ez az első eset, hogy a zsoldossereg alapítója odaszúrt az orosz vezetésnek, amelyet ismét azzal vádolt, hogy nem ad lőszert, mégpedig szerinte azért, mert bűnbakként akarják őket beállítani egy esetleges vereségért. A brit védelmi tárca hírszerzési jelentése szerint mozgósított orosz tartalékosok arról számolta be, arra utasították őket, hogy csak lőfegyverekkel és ásókkal harcoljanak.