Tüntetők zavarták meg csütörtökön a grúz parlamentben a kormányzó Grúz Álom párt által támogatott "külföldi ügynökökről" szóló törvényjavaslatok bizottsági meghallgatását. A parlamentben dulakodás tört ki az ellenzéki és kormánypárti képviselők között, miközben a tiltakozó tömeg a rendőrkordont próbálta áttörni és behatolni a törvényhozás épületébe. A demonstrálók attól tartanak, hogy az orosz, fehérorosz szabályozásra emlékeztető, a grúz ellenzék és civil társadalom által elutasított jogszabály olyan kritikus elmozdulás a tekintélyelvűség felé, ami végképp szertefoszlathatja Georgia (Grúzia) európai uniós integrációs törekvéseit. A tüntetők azt is kifogásolják, hogy az elsődlegesen érintett civil szervezetek és a médiumok képviselői nem vehetnek részt a törvénytervezetek bizottsági vitáján. Merthogy két törvénytervezetről van szó – „A külföldi befolyás átláthatóságáról" és "A külföldi ügynökök nyilvántartásáról" című törvénytervezeteket egy kalap alatt tűzte napirendre a parlament külügyi és védelmi és biztonsági bizottságainak együttes ülése.
A Georgia Today portál ismertetése szerint a bizottság elé került szabályozás előirányozza, hogy minden olyan nem vállalkozói (nem kereskedelmi) jogi személynek és médiumnak, amely finanszírozásának több mint 20 százalékát külföldről kapja, külföldi befolyással rendelkező ügynökökként kell regisztráltatnia magát, különben jelentős bírságok kiszabását vagy akár 5 évig terjedő szabadságvesztést kockáztat.
Az EU-integrációra törekvő országban döbbenetet és felháborodást keltett a kormányzó Grúz Álom párt képviselői által előterjesztett javaslat, hiszen az kétségtelenül az Orosz Föderációban 2012-ben megszavazott, azóta többször szigorított hasonló rendelkezést másolja. Az orosz jogszabály pedig, mint ismert, az elmúlt évtizedekben a putyini elnyomó rezsim egyik legfőbb fegyverévé vált.
Már februárban több mint 60 grúz médium és civil társadalmi csoport közölte, hogy nem fogja betartani a törvényt, ha azt elfogadják. Salome Zurabishivili grúz elnök is kijelentette, hogy nem fogja aláírni a törvényt. Az államfő állásfoglalása azonban inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír, a Grúz Álom által uralt parlament ugyanis felülbírálhatja vétóját.
A törvényjavaslat külföldön, többek között az Egyesült Államokban is aggodalmakat keltett, írta a Georgia Today. Csütörtökön Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője figyelmeztetett, hogy annak elfogadása negatív hatással lenne a szólásszabadságra és a demokráciára: "Megbélyegezné és elhallgattatná a független hangokat és azokat a grúziai polgárokat, akik elkötelezettek egy jobb ország építése mellett polgártársaik és közösségeik számára" - mondta Price újságíróknak. De aggodalmának adott hangot London is, tbiliszii nagykövete révén.
Az Európa-párti ellenzék egy más típusú regisztrációt szorgalmaz. Február elején jelentették be, hogy az Egyesült Nemzeti Mozgalom létrehozza az orosz befolyás ügynökeinek nyilvántartását. A mozgalom Politikai Tanácsának elnöke, Levan Bezhashvili sajtótájékoztatón elhangzott ismertetése szerint a nyilvántartásba felveszik mindazokat a politikai vezetőket, akiket Oroszország finanszíroz, és akiknek célja az orosz befolyás növelése Grúziában. Emellett arra kérik a nemzetközi partnereket, hogy szankcionálják az ebben a nyilvántartásban szereplő személyeket. Az ellenzéki mozgalom tiltakozik a külföldi ügynöktörvények elfogadása ellen. Állítják, a tervezett szabályozás „súlyosan sérti az egyesülési és véleménynyilvánítási szabadságot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a köztevékenységekben való részvételhez való jogot és a megkülönböztetésmentességhez való jogot". Úgy vélik, a törvény célja a civil társadalom és a szervezetek feletti kormányzati ellenőrzés megerősítése, a szabad média és a kritikus vélemény megsemmisítése, ami egy autoriter rendszer létrehozásának alapja.
Amint arról lapunk többször is beszámolt a volt szovjet tagköztársaságot 2012 óta kormányzó Grúz Álom párt szavak szintjén EU-integráció-párti, de a pártot és az egész országot háttérből egy oroszpárti milliárdos, Bidzina Ivanisvili vezeti. Az országban üldözik a szabad sajtót és a politikai ellenzéket, a milliárdos emberei ülnek a vezető pozíciókban, ami miatt már többször figyelmeztette az országot az Európai Parlament és Bizottság egyaránt. Tavaly március elején, az ukrajnai háború hatására Georgia is kérelmezte rendkívüli eljárásban a tagjelölti státust. Míg Ukrajna és Moldova meg is kapták azt, Tbiliszi kérelmét elutasították júniusban, meghagyva az országnak a csatlakozási perspektívát. Az EU döntéshozói szerint a tagjelöltség elnyeréséhez Georgiának véget kell vetnie a politikai megosztottságnak, a sajtószabadsággal kapcsolatos pereknek, igazságügyi és választási reformokat, valamint "oligarchamentesítést" kell megvalósítania.
Ehelyett azonban csak visszalépések történnek. A 16 hónapja bebörtönzött volt elnök, az ellenzék vezéralakja, Mihail Szaakasvili állapota kritikus, de a nemzetközi jogvédő csoportok sem tudták elérni, hogy megfelelő orvosi ellátást nyújtsanak számára.
