Nayib Bukele, aki 2019 óta a közép-amerikai Salvador elnöke, a világpolitika egyik legsajátságosabb jelensége. Népszerűségét azzal alapozta meg, hogy magát a politikai elittel szemben határozta meg, s hivatalban lévő államfőként is úgy tesz, mintha a kisemberek pártját fogná. Retorikája rendkívül sikeres, továbbra is tömegek állnak mögötte, így akadály nélkül épít ki hazájában tekintélyuralmi rendszert. Talán amiatt sem zavarja a helyieket, hogy amolyan féldiktatúrában élnek, mert a latin-amerikai országban évtizedeken keresztül, 1979-1992 között polgárháború dúlt, és a demokráciát sem valamiféle csodás fordulatként élték meg. Salvador ugyanis a világ legveszélyesebb államává vált, gyakoriak voltak a bandaháborúk, a nyíltszíni leszámolások. Egy 2015-ös hír szerint 28 percenként követtek el egy gyilkosságot. Bukelének egy időre azonban sikerült kiegyeznie a bandákkal, aminek köszönhetően népszerűsége az egekbe szökött, s megközelítette a 90 százalékot. Azzal büszkélkedett, hogy Salvadort Latin-Amerika egyik legbiztonságosabb államává tette meg. Az igazság ennél azért árnyaltabb volt, mert az emberölések száma már hivatalba lépése előtt, 2016-tól csökkenni kezdett.
Bukele tehát tekintélyelvű vezető, de ez még nem jelenti azt, hogy amihez nyúl, az arannyá válik. Egyelőre nem bizonyította, hogy a pénzügyekhez különösebb tehetsége lenne. 2021-ben Salvador lett a világ első állama, ahol a bitcoint hivatalos fizetőeszközzé tették meg. Csakhogy épp a bevezetés napján összeomlott a kriptovaluta árfolyama és 52 ezer dollárról 43 ezer dollár alá esett. Az esés azonban nem állt meg, 2022 januárjára az ára már 45 százalékkal csökkent novemberhez képest. Bukelét azonban ez cseppet sem zavarta, bejelentette, hogy a Conchagua vulkán tövében tervezi felépíteni a világ első bitcoin városát. Mit is jelent ez? Geotermikus energiát használnának fel a kriptovaluta bányászatához.
A hazárdjáték nem jól sült el, ahogy a híres közgazdász, Steve Hange tavaly fogalmazott, Salvador a világ egyik legsúlyosabb adósságát halmozta fel a „bitcoin-őrület miatt”. Bár az utóbbi hetekben valamelyest magához tért a kriptovaluta, de így is csak 23 ezer dollárt ér egy bitcoin, tehát azok, akik egykor hittek elnöküknek, még mindig súlyos mínuszban vannak.
A bandákkal való kiegyezés sem tartott sokáig, 2022. március 26-án egyetlen nap alatt 62 gyilkosságot követtek el, ami az ország történelmének legdrámaibb napja volt a polgárháború óta. Ezután a helyi parlament szükségállapotot hirdetett és korlátozta a szabadságjogokat. Egyre több rendőrt és katonát küldtek az utcákra - a fegyveres erők különösen kegyetlen bánásmódjukról ismertek. A borzalmas közállapotok hatására 2022 júliusában Bukele új börtön építését jelentette be, ami 40 ezer fogvatartott elhelyezésére lesz képes, hangoztatta, így a világ legnagyobb büntetésvégrehajtási intézménnyé válik. Az építkezés gyorsan haladt, a CECOT-ot 2023. január 31-én nyitották meg, a sajátos alkalomból rendelkezett ünnepségről persze maga Bukele sem hiányozhatott. Az elnök ugyanis nem csak a nagy projekteket szereti, hanem a show-t és azt, ha rá vetül a reflektorfény.
Február elején Bukele félórás videót tett közzé, amelyben bemutatta büszkeségét, a börtönt, a cellákat, őrtornyokat, biztonsági kapukat és a magánzárkákat. Ez utóbbiból a Nap sem látszik, biztosította honfitársait Osiris Luna Meza igazságügyi és közbiztonsági miniszterhelyettes. A börtönben, amelyet Bukele szerint a legmodernebb nemzetközi szabványoknak megfelelően építették. Az első néhány száz rabot mostanra már át is költöztették az új épületbe.
A kormány által rögzített propagandavideókon a fehér boxeralsóban lévő rabok bizonytalanul lépnek be a komplexumba. Kezük és lábuk meg van bilincselve, fejük leborotválva. Többségükön tetoválás látható, az olyan hírhedt bandák azonosító jele, mint az MS-13 vagy a Barrio-18, amelyek kábítószer-kereskedelemből, emberrablásból és védelmi pénzek begyűjtéséből élnek. Évtizedek óta terrorizálják az úgynevezett északi háromszöget - El Salvador, Honduras és Guatemala hármasa -, valamint Mexikó és az Egyesült Álamok egyes részeit.
Bukele 165 hektáron építtette fel az új komplexumot Tecoluca város közelében. A börtönt 11 méter magas falak veszik körül, és 19 őrtoronnyal rendelkezik. 850 biztonsági tiszt őrzi a rabokat. A kritikusok rámutatnak, hogy Bukele - akárcsak bitcoin-projektjei esetében - nem tette lehetővé az átláthatóságot a pályázati eljárás és az építkezés kivitelezése során. Ám a jelek szerint ez sem zavarja a helyieket: Bukele népszerűsége ugyanis töretlen. Továbbra is 85-90 százalék közötti. Úgyhogy tényleg bármit megtehet.
Bukele 2019-ben többlépcsős tervet mutatott be a szervezett bűnözés elleni küzdelemre. Jelenleg, mint mondta, az 5. fázisban, a nagyszabású letartóztatásoknál tartanak. Azóta, hogy tavaly márciusban bandák gyilkos ámokfutása söpört végig az országon, és Bukele szükségállapotot hirdetett, mintegy 62 ezer feltételezett bűnözőt tartóztattak le. A hadsereg egész városokat zárt le. A letartóztatási hullám ugyanakkor országszerte csaknem megháromszorozta a fogvatartottak számát, mintegy 36 ezerről mintegy 100 ezerre nőtt a bebörtönzöttek száma. Az ország büntetésvégrehajtási intézményei reménytelenül túlzsúfoltak. Például a La Esperanzában, az ország legnagyobb, 10 ezer férőhelyes börtönében mintegy 33 ezer ember tengődik.
Az emberi jogi szervezetek elítélik a tavaly elrendelt és azóta többször is meghosszabbított rendkívüli állapotot, amely hatályon kívül helyezett egyes alkotmányos jogokat. A letartóztatások bírósági végzés nélkül is végrehajthatók, a magánbeszélgetésekhez is hozzáférhet a kormány, és a letartóztatottaknak már nincs többé joguk ügyvédet fogadni. Állítólag ártatlan embereket is börtönbe vetettek.
